Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Nemrégiben beszélgettem egy barátnőmmel, hogy a lányregényes korszakunkból (ha volt ilyen), Kertész Erzsébet regényei kimaradtak. Az 1990-es években – mikor a licitoldalak és online antikváriumok nem hogy nem futottak fel, de jobbára nem is nagyon léteztek – a Csíkos könyvek épp csendben vártak másodvirágzásukra. 

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Móra Könyvkiadó, 2014, 240 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 8

Kertész Erzsébet könyveit is leginkább az idősebb generáció elbeszéléseiből ismertem, bár az életmű néhány része ott volt a mama polcán, a szerző főszereplői közül többekkel ismerkedtem meg kutatásaim során – már egyetemistaként –, mint a Csíkos könyvekből. 2024 elején kezdtem el ismerkedni az életművel, novemberben pedig újabb három regénnyel bővülnek az olvasmányélményeim.

Marta Molnar: A napraforgók titkos élete

Miatta nyílnak máig a napraforgók. A Mona Lisa mosolya című filmben van egy jelenet, mikor a reformer tanárnő, Miss Watson felmutatja van Gogh festményét. Nem az eredetit, hanem egy olyan másolatot, melyet akárki kifesthet számok alapján (milyen érdekes, hogy húsz évvel a film bemutatása után a számok szerinti festegetés ismét virágkorát éli). 

Marta Molnar: A napraforgók titkos élete

Libri Könyvkiadó, 2023, 396 oldal

Fordította: Hoppán Eszter

Csillagérték: 9

A film vége felé az ugyanezen analógián való virágfestés mintegy a diákok és a tanárnő megbékélését is illusztrálja. Van Gogh népszerűségét is hivatott jelezni számomra ez a jelenet. A művészet mindenkié – de vajon bő száz évvel a holland festőművész halála után elgondolkodunk-e a napraforgós festményeket pásztázva, hogy ezek milyen könnyen válhattak volna az enyészetté, hiszen a kortársak nem becsülték (fel) a 19. század furcsa figurájának alkotásait? S tudjuk-e, hogy kinek köszönhetjük mégis, hogy ezeket a jelentős festményeket napjaink múzeumainak ékköveként tartjuk számon?