Ann Patchett: A Holland Ház

A tavalyi Tom Lake-élményem után nagyon vártam, hogy a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozata újabb Ann Patchett-történettel gazdagodjon. Ennélfogva, mikor megláttam az új könyv megjelenését, a fülszöveget el sem olvastam, A Holland Házat azonnal kiválasztottam a tavaszi pakkomba, s izgatottan vártam a szerzővel való ismerkedésem újabb állomását.

Ann Patchett: A Holland Ház

21. Század Kiadó, 2025, 352 oldal

Fordította: Lévai Márta

Csillagérték: 8

A Tom Lake alapján, lassú folyású, inkább a belső megélést segítő regényre számítottam, mely impulzusokat, délibábos emlékképeket hív elő. Egy picit ezt az érzetet keltette bennem a borító is, mely – minden előzetes benyomás ellenére – nem egy elfeledett holland festő elfeledett festménye, hanem kifejezetten a regényhez, napjainkban készült alkotás. 

A Holland Ház cselekményfolyama a 20. század közepi Amerikába vezeti az olvasót, s egy, a térségben is különlegesnek számító, a mindenki által csak holland házként ismert épület lakóinak életébe enged betekintést. A ház egyfajta presztízs a regény kezdetén már ott élő Conroy család számára, hiszen nem családi örökségként, mégis a korábban ott élő holland család tárgyi hagyatékát a magukénak érezve birtokolják. Cyril Conroy és gyermekei életét az a fordulat pecsételi meg, mikor Cyril felesége, Danny és Meave édesanyja, hátrahagyva családját, Indiába költözik. A gyerekek élete ettől kezdve kimerevedett, rutinszerű és kevéssé szeretetteljes, melyet tovább tetéz a nővér, Meave betegsége és az, hogy hamarosan egy kétgyermekes mostohaanya, Andrea érkezik a holland házba. Ez az a kép, ahol tulajdonképp az olvasó megérkezik a regénybe. Az előzményeket és a gyerekek sorsának további alakulását Danny elbeszéléséből ismerhetjük meg az egyes idősíkok – emlék- és jelenképek – felvillantásával.

A regényszerkesztés nem volt meglepő számomra, hiszen a Tom Lake-ben már megkedvelt formát alkalmazza erre az elbeszélésre is. A történet kifejezetten érdekes. Egyrészt megismerhetünk egy modernkori meseátiratot, melyben a két testvér csak magára támaszkodva, a jómódú életvitelből az apa halála és a mostoha gonoszságának következtében kell, hogy helytálljon az életben. Meave magától értetődő természetességgel kezdi egyengetni öccse életét, s mivel az egyetlen forrás, melyet igénybe vehetnek, az oktatásukra fókuszál, így minden lehetőséget igyekszik megragadni, hogy Dannyből tanult orvos váljon. Orvos, aki végül nem praktizál. Danny apja ingatlanmogul útját folytatja inkább, megházasodik és gyermekei lesznek. Cégének könyvelését a mindig is tehetséges Meave végzi, akit öccse az évek során nem bír rá, hogy folytassa egyetemi tanulmányait – mint ahogy arra sem, hogy elássa a csatabárdot Danny feleségével. A két testvér közötti kötelék áthághatatlan. Sok évvel később azonban egy valaki mégis megkocogtatja az áttörhetetlent: ő pedig nem más, mint az édesanyjuk…

A Holland Ház a soha nem szűnő testvéri szeretet lenyomata, egy olyan történet szűrőjén keresztül, mely egyben egy traumatikus gyermekkort is felidéz. E tekintetben számomra megelevenednek Szaszkó Gabriella realista történetei is a Penningtonokról. A történet nagyon lassan csordogál, és nehezen engedi be az olvasót. Néhol mintha topogna, mégis teret enged, hogy sokféle szempontból megismerhessük Danny és Meave életét. Maga az elbeszélés azért is volt nagyon izgalmas számomra, mert bár Danny az, aki bejárja az olvasóval az életük szegmenseit és egy picit mindvégig az ő szemüvegén keresztül ismerjük meg a többi karaktert és álláspontjukat, mégis mindvégig Meave-et éreztem központi karakternek. Az ő személye különösen kedves számomra, mert szerintem tipikusan az a szereplő, aki a maga ütemében, a maga gondoskodásával ott van mindenütt (néha mégis azt érzi, többet is tehetett volna), s mivel ez a természetesség a maga természetéből fakad, ezért szinte érthetetlen, mikor egyszer csak nem létezik, nincs ott valahol. A jelenléte természetes nyugalom, a hiánya pótolhatatlan űr. Számomra ezt próbálta átadni ez a fajta elbeszélői elv is. Ez számomra újdonságot hozott magával a Tom Lake-hez képest. S egyelőre továbbra is nagyon élvezem a szerző világával való ismerkedést.

Blogturné Klub

Ann Patchett legújabb regénye, A Holland Ház egy amerikai család több évtizedre visszanyúló történetét meséli el. A családfő az ingatlan világában alapozta meg anyagi biztonságukat és így lett a tulajdonuk a fényűző Holland Ház. A könyv egyszerre szól a családi kapcsolatokról és traumákról, a testvéri kötelékről, és a kapitalizmus kihívásairól. A könyvet Pulitzer-díjra jelölték. Tartsatok bloggereinkkel, és esélyetek lesz nyerni egy példányt ebből az impozáns kötetből!

A turné állomásai

05.05. Pandalány olvas

05.07. Olvasónapló

05.09. Könyv és más

05.11. Könyvparfé

05.13. Szembetűnő

Nyereményjáték

A nyereményjáték során Ann Patchett regényei között kell keresgélnetek és a megadott szereplő nevéhez párosítva a regény címe lesz a helyes megfejtés, amiben a karakter szerepel. Sok sikert mindenkinek!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Cyril Conroy

a Rafflecopter giveaway