René Goscinny: Asterix Britanniában és Asterix az olimpián

Nem volt nehéz döntés, hogy az első rész után, az Asterix-sorozat melyik részeivel ismerkedjek meg. Persze, logikus lett volna sorban haladni, de az ókori Britanniába való kiruccanás lehetősége és egy vérbeli olimpia gondolata túlságosan kihagyhatatlannak bizonyult.

René Goscinny: Asterix az olimpián

Sorozat: Asterix (8)

Móra Könyvkiadó, 2023, 48 oldal

Fordította: Bayer Antal

Csillagérték: 9

Így tehát a sorozat nyolcadik és tizenkettedik részére esett a választásom – bár fogalmam sincs, hogy lehet-e egyáltalán ilyet csinálni –, most sem sikerült mellényúlnom. 

René Goscinny: Asterix az olimpián

Sorozat: Asterix (12)

Móra Könyvkiadó, 2024, 48 oldal

Fordította: Bayer Antal

Csillagérték: 8

Így tehát a sorozat nyolcadik és tizenkettedik részére esett a választásom – bár fogalmam sincs, hogy lehet-e egyáltalán ilyet csinálni –, most sem sikerült mellényúlnom. A két képregény érdekessége, hogy mindkettőből készült filmes adaptáció is – és ha tovább akarjuk csavarni a dolgot, az Asterix az olimpián 2008-ban, az Isten óvja Britanniát pedig 2012-ben került vászonra (az évszám épp fordítottja a sorozatszámnak, hihi). Irány tehát London és Athén, rettegjenek a rómaiak, s persze: a kalózok is!

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Nemrégiben beszélgettem egy barátnőmmel, hogy a lányregényes korszakunkból (ha volt ilyen), Kertész Erzsébet regényei kimaradtak. Az 1990-es években – mikor a licitoldalak és online antikváriumok nem hogy nem futottak fel, de jobbára nem is nagyon léteztek – a Csíkos könyvek épp csendben vártak másodvirágzásukra. 

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Móra Könyvkiadó, 2014, 240 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 8

Kertész Erzsébet könyveit is leginkább az idősebb generáció elbeszéléseiből ismertem, bár az életmű néhány része ott volt a mama polcán, a szerző főszereplői közül többekkel ismerkedtem meg kutatásaim során – már egyetemistaként –, mint a Csíkos könyvekből. 2024 elején kezdtem el ismerkedni az életművel, novemberben pedig újabb három regénnyel bővülnek az olvasmányélményeim.

Tom Mitchell – Lauren Langman: Örül a kutya, ha játszik

Életemben mindig volt kutya az életemben, a házunk körül. Mikor utoljára kutyás(ismeretterjesztő) kötetről írtam, épp annak a másfél évnek a legvégén jártam, mikor nem volt négylábú társam. Akkor még nem is tudtam (csak reménykedtem benne), hogy kevesebb, mint három hónap múlva egy új jövevény érkezik az életembe, aki új kalandokat, szeretetet hoz a mindennapjaimba…

Tom Mitchell – Lauren Langman: Örül a kutya, ha játszik

21. Század Kiadó 2024, 400 oldal

Fordította: Békési András

Csillagérték: 8

…és akinek remélhetőleg, én is új kalandokat, szeretetet viszek az életébe. Theo 2019 nyarán került hozzánk, a tenyésztőnél konkrétan ő választott minket, mikor fogta magát és letette mellénk a popóját: mehetünk haza!

Thiago de Moraes: Mítoszok atlasza

A mondák és a mitológia világa kíváncsisággal tölt el. Nem vagyok éppen rajongója, s az idén A világ legszebb mondái kapcsán már hosszabban is kifejtettem a véleményem a mondák közoktatásban berögzített szerepéről, mely azóta is nagyban meghatározza a kapcsolatom, az érdeklődésem és a hiányosságérzékelésem a mondavilághoz. 

Thiago de Moraes: Mítoszok atlasza

Móra Könyvkiadó, 2020, 92 oldal

Fordította: Zsuppán András

Csillagérték: 10

De nem adom fel, amit mi sem bizonyíthatna jobban, mint a Thiago de Moraes által jegyzett Mítoszok atlasza című grandiózus kiadvány, mely a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg, s mely megérkezésétől kezdve a várólistapakkom egyik legékesebb darabja volt.

René Goscinny: Asterix, a Gall

Ritkán, de annál nagyobb örömmel választok a képregények közül az olvasmánylistámra, főleg, ha olyan történetről van szó, ami ikonikus, szórakoztató, és tulajdonképpen nem is tudom, hogy mióta ismerem. Valószínűleg mindig is ismertem, mindig is ismertük. Talán így.

René Goscinny: Asterix, a Gall

Sorozat: Asterix (1)

Móra Könyvkiadó, 2024, 48 oldal

Fordította: Bayer Antal

Csillagérték: 9

Talán így lehet megfogalmazni Asterix és Obelix történetét, a két bátor gallét, akik a római hadsereg támadásait olyan szelíd könnyedséggel verték vissza, amitől szem nem maradt szárazon. Láttam rajzfilmen, láttam filmen – csak épp az eredetije, a képregény maradt ki. Legalábbis eddig.

Kristin Harmel: Egy lány Párizsban

Állítólag, igazi olvasómágnes, ha egy könyv címében szerepel Párizs, ha a borítón megjelenik az Eiffel-torony vagy egy klasszikus sikkben pompázó női alak háttal. Aki igazán biztosra akar menni, a kezében még elhelyez egy nagy koffert és/vagy egy pólyás csecsemőt. Az se baj, ha a fülszöveg megemlíti, hogy a történetben fontos szerepe van a holokausztnak.

Kristin Harmel: Egy lány Párizsban

Maxim Könyvkiadó, 2024, 400 oldal

Fordította: Stier Ágnes

Csillagérték: 8

Nos, az Egy lány Párizsban egyértelműen ellő jó néhányat a fentiek közül, de ha végigtekintek az eddigi, hasonló tematikájú és borítójú olvasmányaimon (s most, hogy eszembe jut: ez utóbbiból lehet, hogy készítek egyszer egy összeállítást), általában nem szoktam mellényúlni. Az van ugyanis, hogy bármennyire horkanunk fel a „tuti recepten” és a történetek naiv egyszerűségén (ez utóbbiba azért szerencsére tényleg ritkán bökök rá), az élet valahogy úgy hozta, hogy szinte minden történethez tud valaki személyes történettel kapcsolódni. Egészen biztos vagyok benne, hogy Kirstin Harmel regényével sincs ez másként.

Michael Ende: Momo

Michael Ende teljesen érthetetlen módon maradt ki az eddigi olvasmánylistámról. Persze, talán nem is lenne elég az összes ujjam, hogy összeszámoljam: hány és hány szerzőnél írhatnám le ugyanezt. Sok-sok olyan alkotó van, akik a tudatom részei, mégsem olvastam még tőlük. Michael Endének a Móra Könyvkiadónál új fordításban megjelent könyve, a Momo viszont remek alkalmat biztosított egy újabb pipa elhelyezésére azon a bizonyos képzeletbeli várólistán.

Michael Ende: Momo

Móra Könyvkiadó, 2024, 256 oldal

Fordította: Győri László

Csillagérték: 7

Merthogy alapvetően a Momóval szerettem volna kezdeni a szerzővel való megismerkedésem. Az eredetileg 1973-ban megjelent ifjúsági regénnyel kapcsolatban arra is kíváncsi voltam, hogy vajon újabb bizonyítéka lesz-e a műfajjal kapcsolatos eddigi megfigyeléseimnek. És már le is lövöm a poént: igen! De mi is a kérdés?

Zágoni Balázs: A csillag és a százados

Olybá tűnik, hogy a történelemről nem beszélünk eleget. Olybá tűnik, ha beszélünk is, kevéssé sikerül szisztematikusan összefésülni a múltat a mindenkori jelen tapasztalatával. Mondhatjuk, hogy Zágoni Balázs regénye történelmi, hiszen az. Azt is mondhatjuk, hogy a magyarországi zsidóüldözésről szól, hiszen arról szól. Mondhatjuk, hogy a barátságok és az emberi mivolt próbatételéről szól, hiszen arról szól.

Zágoni Balázs: A csillag és a százados

Móra Könyvkiadó, 2024, 400 oldal

Csillagérték: 8

Mi teszi annyira élővé? Miért érdemes lapról lapra haladva átolvasni az 1944-ben élt tinédzserek mindennapjait és összevetni a maiakéval? Olvasás közben sokszor felötlött bennem ez a kérdés. Ki a barátunk? Miért? És a legfontosabb: meddig az? Zágoni Balázs ifjúsági regényének rejtett kérdései ezek, és még annyi minden más történeté. A Móra történelmi turnéjának keretén belül kerítettem sort tehát A csillag és századosra, hogy megtudjam: a magával ragadó borító mögött (melyet mondanom sem kell, Müller Péter tervezett), milyen történet lapul.

Tavasz az erdőben, Kis tudósok nagy könyve és Jaj, csak ki ne nyisd!

A Móra Könyvkiadó babás blogturnéjának talán legszínesebb bejegyzése az utolsó – és ebben mutatom be az abszolút kedvencemet is. Az első ajánlóban már a két-három hónapos apróságok számára is mutattam forgatható könyveket, hol a színérzékelést fejlesztve, hol a természet csodáival kölykökkel, katicákkal, méhecskékkel ismerkedve. A második bejegyzés a böngészőké volt. A mostani pedig a természet és az állatvilág körül forog. A Tavasz az erdőben, a Kis tudósok nagy könyve – Természet és a Jaj, csak ki ne nyisd! mind játékosan, vidáman fejleszti és kapcsolja ki a két éves és óvodás korosztályt. Ennyit elöljáróban.

Őszi böngésző, Éjszakai böngésző és Budapesti böngésző Brúnóval

A Móra Könyvkiadó legapróbbaknak szóló könyvei blogturnéjának apropóján mindenképpen szerettem volna egy olyan állomást, melynek során a kiadó böngészőire vetül a fő figyelem. Annál is inkább, mert idén már három szuper darabkájára leltem ezeknek a száz és egyféle módon alkalmazható kiadványoknak. Felnőttként is nagy élmény volt számomra a Pierre, a labirintusnyomozó első három részének megismerése és végigböngészése, a mostani választásaimmal azonban azt gondoltam, hogy – bár előbbi is kiváló választás lehet – inkább az egészen fiatal könyvforgatóknak lehet izgalmas játék.