Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Nemrégiben beszélgettem egy barátnőmmel, hogy a lányregényes korszakunkból (ha volt ilyen), Kertész Erzsébet regényei kimaradtak. Az 1990-es években – mikor a licitoldalak és online antikváriumok nem hogy nem futottak fel, de jobbára nem is nagyon léteztek – a Csíkos könyvek épp csendben vártak másodvirágzásukra. 

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Móra Könyvkiadó, 2014, 240 oldal

Illusztrálta: Békés Rozi

Csillagérték: 8

Kertész Erzsébet könyveit is leginkább az idősebb generáció elbeszéléseiből ismertem, bár az életmű néhány része ott volt a mama polcán, a szerző főszereplői közül többekkel ismerkedtem meg kutatásaim során – már egyetemistaként –, mint a Csíkos könyvekből. 2024 elején kezdtem el ismerkedni az életművel, novemberben pedig újabb három regénnyel bővülnek az olvasmányélményeim.

A Jósika névvel egyetemistaként találkoztam először. A legelső egyetemi kurzusomon, melyen 19. századi regényekkel ismerkedtünk. Jósika Miklós Abafija az egyik kedvencem volt abban a szemeszterben. A sztereotipikus képekből – miszerint csak férfiak hagyhattak maradandó művet az utókorra, hiszen a női szerzők nem igazán jelentek meg az akkori kurzuson – szép lassan sikerült kilépni, s pár évvel később Jósika Júlia neve is az általam ismert történelmi szereplők közé került. Podmaniczky Júlia és Jósika Miklós szerelméről még ekkoriban sem igazán tudtam, jobbára Júlia irodalmi működése (melybe azért azóta se ástam bele magam mélyebben, de majd ezután…) és olvasmányélményei azok, melyekről olvastam. A Jósika Júlia életéről szóló regényt így elsősorban további motivációforrásként választottam a mostani Kertész-listámra, s szerintem jó döntést hoztam.

Jósika Júlia

A Csipkebolt Brüsszelben eredetileg 1974-ben jelent meg, s ennek megfelelően építkezik a történet is. Tulajdonképpen két történelmi regényt olvashatunk egyszerre – ezt már a szerző korábbi könyveinél is így éreztem. Egyrészt olvashatjuk azt az elbeszélést, az élettörténetet és korszakot, melyről maga a regény szól, másfelől az elbeszélés keletkezésének korszakáról és a könyv szerzőjéről is igen sokat megtudhatunk – és arról, hogy milyen ismeretekkel rendelkeztek az 1970-es években. Az elmúlt ötven évben egyre több kutató fordult a női élettörténetek, a női szerepek felé, mielőtt azonban túlságosan elvinném a bejegyzést nőtörténeti irányba, kanyarodjunk vissza Podmaniczky Júliához. A regény szépen szövi végig egy reformkori nemesi ház gyermekeinek neveltetését egy elhunyt édesapa és egy kényes édesanya házában. Júliának egy lány- és két fiútestvére volt, Júlia mellett részben az ő életükre is figyelmet fordít az elbeszélés. Júlia és Jósika Miklós hosszú évekig jártak jegyben, mégpedig Jósika előző házassága miatt, melyből a sikeres író sokáig nem tudott kilépni.

A frigyet követően felgyorsulnak az események. A reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyjai pedig feltűnnek a Jósika család életében. Wesselényi Miklós, Teleki Sándor társaságában 1848 eseményeinek előzményei is szóba kerülnek, akárcsak az irodalmi élet alakulása, vagy épp Szendrey Júlia és Petőfi Sándor házassága. A lapokon megelevenednek a szabadságharc személyes következményei, a kényszerből vállalt száműzetés, egy új élet kibontakozása és a boldogulás egy távoli, idegen országban. A brüsszeli évek leírása közepette ismét lelassul a cselekményfolyam, s a történet lezárása számomra némiképp hiányérzetet hagyott maga mögött.

Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regénye nálam maximálisan elérte azt a célt, amiért fellapoztam. Felkeltette az érdeklődésem az életút bővebb megismerése irányába. Az elbeszélés gördülékeny, tempóját tekintve változatos – az első és az utolsó egység viszonylag lassabb, a középső talán fordulatosabb. Történelmi, irodalmi háttérismeretekkel, melyekkel az olvasóközönség minden bizonnyal rendelkezik, nagyon élvezetes és izgalmas lehet megismerkedni a 19. századi személyekkel egy fiktív regény keretein belül.

Blogturné Klub

A Csíkos könyveknek és Kertész Erzsébetnek köszönhetően, az 1960-1980-as évek fiatal lányai elfeledett női életutakat tárhattak fel. A Móra Könyvkiadó új kiadásban adja közre Jósika Júlia, Mauks Júlia vagy épp Elizabeth Barrett-Browning élettörténetét. A Blogturné Klub három bloggere ered most ezeknek a történeteknek a nyomába, ízelítőt adva a szerzői életműből. Tartsatok a turnéval, ugyanis a nyereményjátékon ezúttal két könyvet is hazavihet a nyertes, a Kiadó Madarász Éva: Hullámvasút és Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben című könyvét ajánlja fel.

A turné állomásai

11.11. Szembetűnő

11.13. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.15. Könyv és más

11.17. Szembetűnő

11.19. Spirit Bliss Sárga könyves út

11.21. Szembetűnő

11.23. Spirit Bliss Sárga könyves út

Nyereményjáték

Mi más játszahatná a főszerepet a turnéhoz kapcsolódó nyereményjátékban, ha nem elfeledett, vagy éppen ismert női életutak? Minden állomáson találtok egy rövidke leírást, a feladatotok pedig, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok, kiről van szó az adott állomáson.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. Első verseskötete 1890-ben Nyírfa lombok címmel jelent meg.

a Rafflecopter giveaway