Zágoni Balázs: A csillag és a százados

Olybá tűnik, hogy a történelemről nem beszélünk eleget. Olybá tűnik, ha beszélünk is, kevéssé sikerül szisztematikusan összefésülni a múltat a mindenkori jelen tapasztalatával. Mondhatjuk, hogy Zágoni Balázs regénye történelmi, hiszen az. Azt is mondhatjuk, hogy a magyarországi zsidóüldözésről szól, hiszen arról szól. Mondhatjuk, hogy a barátságok és az emberi mivolt próbatételéről szól, hiszen arról szól.

Zágoni Balázs: A csillag és a százados

Móra Könyvkiadó, 2024, 400 oldal

Csillagérték: 8

Mi teszi annyira élővé? Miért érdemes lapról lapra haladva átolvasni az 1944-ben élt tinédzserek mindennapjait és összevetni a maiakéval? Olvasás közben sokszor felötlött bennem ez a kérdés. Ki a barátunk? Miért? És a legfontosabb: meddig az? Zágoni Balázs ifjúsági regényének rejtett kérdései ezek, és még annyi minden más történeté. A Móra történelmi turnéjának keretén belül kerítettem sort tehát A csillag és századosra, hogy megtudjam: a magával ragadó borító mögött (melyet mondanom sem kell, Müller Péter tervezett), milyen történet lapul.

A Móra Könyvkiadó idei őszi újdonságai között két olyan ifjúsági regény is helyet kapott, melyek egyrészről a magyar történelem fontos eseményeit tárják a tizenéves korosztály elé (A budai vár Vagányairól itt olvashatsz), másrészt a korszakválasztásukban olyan helyre ástak, melyek kevéssé aktív témaválasztásai a hazai ifjúsági irodalomnak. Hiszen a közoktatásban eltöltött éveink során rendre olvashatunk 16., 18. és 19. században játszódó elbeszéléseket, talán olykor még a 20. század eleje vagy második harmada is befigyel, de kifejezetten a hazai zsidóüldözésekkel kapcsolatos regény talán nem is igazán jelenik meg a palettán. De miért? – tenném fel a kérdést, de ahelyett, hogy ezen lamentálok, inkább üdvözlöm A csillag és a századost. 

Ocskay László

Zágoni Balázs regénye 1944 Budapestjére kalauzolja az olvasót. A háború közepette a fiatalok viszonylag nyugodtan élik hétköznapjaikat. Közülük is kettejükre, Dávidra és Péterre vetül az elbeszélői fókusz. A fiúk tizenkét évesek, szomszédok és legjobb barátok. Iskola után együtt töltik az időt, természetes résztvevői egymás családjának. Dávid családja csemegeboltot üzemeltet, mindezt pedig 1944-ig szintén viszonylagos nyugalomban tehetik meg. A nyilasok hatalomra kerülését követően azonban növekszik a nyomás és szűkül az élettér. Dávid családja zsidó, így kötelezik őket a sárga csillag viselésére, Dávid félbehagyni kényszerül a tanulmányait, szülei pedig csakhamar átadják a csemegebolt vezetését Péteréknek. A történet a hazai zsidóüldözések egy kevéssé ismert – valós alapokon nyugvó – intézményét is bemutatja, ami nem más, mint Ocskay László és százada. A németekkel jó viszonyt ápoló százados ruhagyűjtő századában foglalkoztat zsidókat. A zuglói zsidó gimnáziumban állomásozók a német katonáknak gyűjtöttek és gyártottak ruhákat. Az épületben és a mindennapokban Ocskay nagyjából 2500 zsidóról gondoskodott, megmentve életüket. Nem véletlen hát, hogy a magyar Schindlerként is találkozhatunk nevével. A regényben ő is fontos szerepet kap hát, hiszen Dávid családja is az ő kötelékébe tartozott.

A regény tehát alapvetően Dávid és Péter barátságának történetét beszéli el, de számtalan valós és megtörtént eseményt is a történetbe sző, mellyel könnyebben érthetővé válik a tizenéves olvasó számára a Horthy-korszak ezen éve, a nyilas megszállás időszaka. Mindazonáltal az emberi kapcsolatok működéséről is látleletet ad, ami még közelebb hozhatja a történetet mindenkori fiatalokhoz. Az első ilyen meghökkentő kép számomra, mikor – a már csillagot viselő – Dávid megkéri Pétert, hogy segítsen neki a városból a csemegeboltba pakkot hozni. Erős bevezetés a későbbiekre nézve a két belső monológ elbeszélése. Miért vagyunk a barátunkkal? Szégyelljük-e őt valaha? Mi alapján merünk mutatkozni valakivel? Egyáltalán: bátorság kérdése-e ez az egész? Ma, amikor kisebbségeket bélyegeznek meg, mikor szimplán anyagi vagy testi adottságok miatt magasztaljuk fel vagy nézzük le embertársainkat, vajon mit tennénk, ha valóban „rezegne a léc”? 

A csillag és a százados olvasmányos történelmi regény, kalandos és izgalmas történetvezetéssel, valós történelmi események beleszövésével. A nyelvezete, a karakterei, a fikció és a valóság keveredése alkalmassá teszi, hogy az irodalom- és történelemórák részévé váljon, hogy olyan valós történelmi személyek is helyet kapjanak a kollektív emlékezetben, akik emberek voltak képesek maradni egy embertelen korban.

Blogturné Klub

A Móra Könyvkiadó újdonságai és kiadványai közül ezúttal a történelmi témájú ifjúsági regények és történeti ismeretterjesztő kiadványok felé evezünk és kirándulást teszünk a 20. században. A Móra történelmi blogturné keretén belül négy bloggerünk mutatja be Menno Metselaar – Piet van Ledden: Ki volt Anne Frank?, Monica Porter: A budai vár Vagányai és Zágoni Balázs: A csillag és a százados című könyveit. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek A budai vár Vagányai című könyvet a kiadó felajánlásában.

A turné állomásai

10.23. Szembetűnő (A budai vár Vagányai)

10.27. Szembetűnő (Ki volt Anne Frank?)

10.29. Csak olvass! (A csillag és a százados)

10.31. Spirit Bliss Sárga könyves út (A csillag és a százados)

11.02. Zakkant olvas (A csillag és a százados)

11.04. Szembetűnő (A csillag és a százados)

Nyereményjáték

A történelmi turné kapcsán egy kis történelmi kvízre invitálunk benneteket. Minden állomáson találtok egy rövid kérdést a 20. század magyar- és világtörténelméből, melyek természetesen kapcsolódnak a turnéban részt vevő könyvekhez is. A feladatotok, hogy a helyes választ beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Melyik köz volt az 1956-os forradalom egyik ikonikus helyszíne?

a Rafflecopter giveaway