V. Kiss Orsolya: A herceg fekete lovon érkezett

Az Ad Librum gondozásában jelent meg V. Kiss Orsolya kisregénye, A herceg fekete lovon érkezett. A csodaszép borító, az ötletes cím és a fülszöveg egyaránt felkeltette a figyelmem a könyv iránt. Újabb – számomra eddig – ismeretlen szerző könyvének értékelése a blogon!

V. Kiss Orsolya: A herceg fekete lovon érkezett

Ad Librum, 2016, 180 oldal

Csillagérték: 8

A magyar irodalomban egyelőre még gyerekcipőben jár a domestic noir műfaja. E történetek központjában egy olyan - általában női - karakter áll, aki bántalmazó kapcsolatban él, bár sok esetben ez a bántalmazás inkább lelki természetű. V. Kiss Orsolya kisregénye egy hasonló problémával szembesíti főhősnőjét, Jankát. Bár a történet számomra inkább a new adult elemeit tartalmazza, részleteiben néhol kerülgeti a domestic noirt is.

A könyv terjedelméből ítélve, egy egyszerű chick litre számítottam. Ezt az első fejezetek némileg alá is támasztották. Janka a harmincas évei küszöbén, felszolgálói munkáját élete középpontjába helyező egyedülálló fiatal nő, aki bizony már izgatottan várja, hogy a nagy ő betoppanjon az életébe. Egyedülállóságára némileg nyomasztóan hat, hogy legjobb barátnői szinte mind elköteleződtek már. Egy szép napon - nyitás előtt - egy férfi lép be Janka munkahelyére, kávét kér - borravalót nem hagy, amivel fel is bosszantja a pincérnőt. Pár nap múlva egy kisebb társasággal tér vissza. Ekkor derül ki a titokzatos és cseppet sem szimpatikus idegenről, hogy ő Dávid, a zenei élet hihetetlenül népszerű és rajongott alakja, akiért odavan a bulvár - és természetesen a fiatal hölgyemények is. Bár Jankát ennyi még nem igazán győzi meg a férfi jó modoráról - tekintve, hogy az ismét borravaló nélkül távozik az étteremből. Nemsokára azonban visszatér, s randira hívja Jankát. Az események ettől a ponttól pedig irreális gyorsasággal pörögnek fel. A lány másnap már Dávidnál ébred, a férfi napokon belül a bulvárnak is bemutatja Jankát, sőt, biztatva arra, hogy hagyja ott felszolgálói állását, saját stábjában kerít neki állást. Janka egyre ritkábban keresi barátnőit, Dávid gyakorlatilag alig észrevehető kis lépésekkel teljességgel kisajátítja magának a lányt. Mindez pedig az első pofonban új fordulatot hoz kettejük kapcsolatában...

Illusztráció

Nehezen eszméltem a történetre. A cselekményfolyam nem is nagyon hagyja, hogy tudatosuljon, megpihenjen az olvasóban a sztori. Az egyik pillanatban még azon mérgelődöm, milyen kapcsolat az, ahol a pár ismert tagja mindenféle felvezetés vagy megbeszélés nélkül betuszkolja néhány hetes kapcsolatát egy celebpartira, a másik pillanatban Janka baráti társaságából kiszakítva ül otthon, dühösen várva barátját, aki nem veszi fel a telefonját, a harmadikban pedig már elcsattan egy pofon. Ezt persze előnyére is lehet írni a kötetnek, viszont engem érdekelt volna a lelki háttér (azon túl, hogy Janka dühös/csalódott/izgatott), meg alapvetően a kapcsolat kialakulása, kibontakozása is, ami szerintem elnagyoltan jelenik meg a történetben. Nem mondom, hogy elképzelhetetlen számomra, hogy egy harmincéves nő annyira eltelik a szerelemtől, hogy közben nem tudatosul benne, hogy teljesen kisajátították, de van ebben valami hihetetlen is. Viszont nem ez a regény témájának legmeredekebb eleme, hanem az, hogy sok-sok olyan celebritás, vagy civil férfi szaladgál az utcákon, akiknek meggyőződésük, hogy megtehetik azt, hogy a nőt ide-oda rángassák, kisajátítsák, lelki vagy fizikai terrorban tartsák, ráadásul mindezt úgy, hogy tettükért semmiféle számonkérés nem vár rájuk. Sőt, adott esetben jogi szakértők, menedzserek dolgoznak azon, hogy mindenféle háttértevékenységgel elérjek: az áldozat ne beszéljen! Ha viszont kipattan a botrány, sokszor egyszerűbb az áldozatot hibáztatni: miért nem hagyta el, ha egyszer a pasi megverte? Ez az általános közvélekedés. Az valahogy kevesebbekben merül fel: hogy vette a bátorságot az a lény (a férfi és ember ebben az esetben szóba sem jöhet), hogy kezet emeljen egy nőre? Még csak azt sem kell hozzátenni, hogy egy nőre, aki szereti/mindent megtesz érte. Egy nőre. Egy emberre. Mi joga van hozzá? Miért nem a tettest ítéljük el, ha már minden áron ítélkezni akarunk?

V. Kiss Orsolya

A herceg fekete lovon érkezett amilyen rövid terjedelmét tekintve, olyan fontos témát boncolgat – és inkább a témaválasztás az erőssége, mintsem irodalmi egyedisége. Rengeteg kérdést érint, igazi gondolatébresztő, érzékenyítő könyv, ami a párkapcsolaton belüli bántalmazás, az áldozathibáztatás mellett olyan hétköznapi témákat is érint, mint a szingliség, az elköteleződéstől és az újrakezdéstől való félelem, a barátság vagy a felnőtt anya-lánya kapcsolat. Sajnos, nem fektet mindegyikre ugyanakkora figyelmet, de talán megbocsátható, hiszen a könyv fókusztémája így is rengeteg elgondolkodtató kérdést hagy az olvasóban, pedig „csak” kapargatja a felszínt.