Nem
tudom, ki hogy van vele: szerintem január nagyjából és minimum hatvan napból
állt. Úgy tűnt, az év első hónapja sosem akar véget érni, s hiába igyekeztem
tartalmasan eltölteni (és szerintem nagyrészt sikerült is), ha visszagondolok,
mi történt 2024 első napjaiban, olyan, mintha hónapokkal ezelőttre próbálnék
visszagondolni. Február beköszöntével viszont valami különös nyugalom járja át
a szívem újra (a napfény még kicsit várat magára). Ha
már ilyen sűrűre sikerült a január, gondoltam vonok egy mérleget – és beszámolok
arról a sok mindenről, ami a szemetek előtt és a háttérben zajlott az elmúlt
harmincegy napban. Bőven van miről írnom, de nem kerekítem tovább, jöjjön,
aminek jönnie kell.