2024. október 28., hétfő

Rosie Andrews: Az erdő

Nem újkeletű terv részemről, hogy a klasszikus gótikus regények világában mélyebben is elmerüljek. Egészen pontosan A klastrom titkának olvasása óta szeretnék jobban megismerkedni – többek között – az Udolphóval. Végül, úgy alakult, hogy két kortárs szerző és a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozata által tanultam meg szeretni a gótikus regényeket.


Rosie Andrews: Az erdő
21. Század Kiadó, 2024, 350 oldal
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Csillagérték: 8

Bár őszintén szólva, nehezen tudom megragadni, hogy valóban egy regény műfajának szeretetéről beszélhetek-e A csendgyár vagy Az erdő kapcsán, vagy inkább arról, hogy olyan történetek világát idézik fel bennem, melyekben olyan nagyon keveset időzhettem. Igen, picit Austen zsengéjére és a Brontë-nővérek lápvilágára gondolok, újfent.



Rosie Andrews regénye a 19. századi Angliába kalauzolja az olvasót. Az alaptörténetet levelezésekből ismerjük meg, miszerint Mrs. Drake testvére, Emily rejtélyes körülmények között öngyilkos lett Herefordban, ahol nevelőnőként dolgozott. Catherine úgy dönt, maga jár rég nem látott testvére elvesztésének nyomába, s miután férje szintén meghal – immár özvegyként – álnévvel jelentkezik a Herefordban megüresedett nevelőnői állásra, hogy a Bridewell család lánya, Georgie neveléséről gondoskodjon, s természetesen: utánajárjon, mi történt valójában Emilyvel. A Herefordba való megérkezés valódi baljós utazás, hosszan (nagyon hosszan) lovaskocsizunk Mr. Parry és Catherine társaságában, miközben a kocsis félmondataiból próbáljuk meg összerakni a Bridewell család mindennapjait, az erdő bányáiban folyó munkát és a birtok ez utóbbiból adódó problémáit. Mindezt olyan nesztelen figyelemmel és óvatos kérdésekkel puhatolva, mintha az olvasó maga is attól tartana, hogy egy rossz kérdéssel oda a nyomozás, és Catherine lebukik.

Rosie Andrews
Catherine kastélyba érkezését követően újabb haláleset történik, melyet ezúttal balesetként igyekeznek beállítani. Catherine azonban sötét titkot sejt Mrs. Parry halála mögött, gyanúját pedig megosztja a birtok bányáit megfigyelő Arthurral is. A regény elbeszélői feladatát végül ők ketten veszik át, s hamarosan az olvasó is megbizonyosodhat róla, hogy a rendkívül lassan csordogáló cselekménysor mellett minden szereplő sötét titkot hordoz. Miért rejtegeti Sir Rowland a feleségét, Lady Anne-t? Mi rejtőzik az erdőben, ami szép lassan mindenkit megtébolyít? Mi történt igazából Emilyvel? Titkok titkok mögött, mindez pedig egy igazán baljós hangulatú történetbe burkolva – és persze, ezeket a titkokat nem is árulom el, mindazonáltal tényleg egy nagyon izgalmas és egyáltalán nem ismeretlen atmoszférájú regénybe csöppentem Az erdő által. Az a helyzet, hogy az a miliő, amit A csendgyár is megteremtett, Az erdő is nagyon klasszul hozta (csak amiatt hozom fel ismét Bridget Collins történetét, mert a két könyvet egymás után olvastam, s mindkét szerzőtől ez volt az első olvasmányom). Egy kicsit megidézte a Jane Eyre történetét, egy picit A klastrom titkát vagy épp az Üvöltő szeleket. A széles, sötét és rideg kőfolyosókon kívül megelevenedik a ködös erdő, melyben bármelyik fa mögül veszély leselkedhet az arra járóra. Mindemellett a nevek is akaratlanul felidézték a korábbi olvasmányélményeimet (Bidwellék A halál jár Pemberley-ben, vagy épp Musgrove-ék a Meggyőző érvek lapjairól ismerősek, persze a nevekben változtatással, de számomra mégiscsak ismerős/otthonos csengéssel).

Őszintén szólva, Az erdő kapcsán inkább ezek a benyomások ragadtak magukkal – pedig a klasszikus gótikus regények alaposabb ismeretével biztosan szélesebb lenne az összehasonlítási alapom (nem mintha gondnak érzékelném, hogy a fenti művek egy-egy impulzusát éreztem lüktetni ebben az elbeszélésben). A történet tényleg nagyon lassan építkezik, s néhol azt éreztem, talán nem is bír el ennyi szereplőt és titkot, mint amennyit Andrews beleszőni igyekezett. A végén pedig még egy szót szeretnék szólni a fordítás és a szerkesztés mellett, hiszen (igen, ismét) A csendgyár és most Az erdő kapcsán is azt éreztem, hogy maga a nyelvezet is sokban segíti a történetbe és a korszakba való belehelyezkedésem (olykor a fent említett regények áthallásait is), ami szerintem Borbély Judit Bernadett fordítói és Vereckei Andrea szerkesztői munkájának is nagyban köszönhető. Szóval, amennyire aggódtam, mikor Collins és Andrews könyve megérkezett, annyira örülök, hogy végül két gótikus történetet is beiktathattam az októberbe.


Blogturné Klub


A 21. Század Kiadó újabb különleges hangulatú, borongós történetet hozott el számunkra Rosie Andrewstól. Az erdő című regényben egy rejtélyes haláleset nyomába eredünk főhősünkkel együtt, aki azonban nem sejti, hogy kutatása során egy egyszerű bűnténynél bonyolultabb és hatalmasabb erőkkel kell megküzdenie. Tartsatok öt bloggerünkkel az állomásokon keresztül, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!




A turné állomásai



10.21. Könyv és más
10.24. Readinspo
10.26. Kelly és Lupi olvas
10.28. Szembetűnő
10.30. KönyvParfé


Nyereményjáték



Mostani nyereményjátékunkban további KULT Könyvek után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

„Mindig csoda, ha egy ember fájdalma nem keserűséggé változik át, hanem jóság születik belőle.”

a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése