Legjobb olvasmányok díjátadója 2018.

2018-ban annyi és olyan sokféle dolog történt, amit nehéz lenne röviden összefoglalni. Szokás mondani, hogy "ha valaki ezt mondja nekem pár éve, biztos kinevetem...", és velem is nagyon sok tekintetben történtek ilyenek, elsősorban az egyetemi életemben (kutatói pályámon?). Ha például nekem szegezik az alap/mesterképzés idején, hogy szeretni fogom az egyetemet, nyilván nem hiszem el, viszont a doktori képzésben pont ez történik. Szeretem, amit csinálok, és szeretem, ami körülvesz. Ehhez mindenképpen kellenek olyan fantasztikus emberek, akik egyrészt már korábban is mellettem álltak, és kellenek azok az új barátok és ismeretségek, akiket a PhD-nek köszönhetek. 2018-ban a júniusi komplex vizsga és az az utáni időszak kicsit megtorpantotta az olvasmánylistám bővülését és a blog aktivitását is, ha nem is közvetlenül, de közvetetten mindenképp. Persze, egy csomó szakirodalommal viszont bővítette, amit alapvetően nem bánok, mert rengeteg hasznos ismerettel gazdagodtam, még ha nem is a neveléstörténet terén, de ott is hasznosíthatóan.

Így - idén is a Molyra támaszkodva - végül 80 könyvet olvastam, ami kereken 46 tétellel kevesebb, mint a 2017-es, s ami nagyjából 25-26 ezer oldalt jelent (szemben a 2017-es 40-41 ezer oldallal). Ezek az adatok igazából kevésbé relevánsak, hiszen sok olyan tanulmány került elém, ami nem rögzített....meg egyébként is: ezek csak számok. Ami sokkal fontosabb, hogy végre tudok nemet mondani könyves/blogos felkérésekre, a 2018-as listám már sokkal válogatottabb, s lassan befejezek egy olyan kirándulást, amit az utóbbi időben már egyáltalán nem élveztem. Nyugodt szívvel engedem el szerzők és bizonyos műfajok kezét, és hívom vissza azokat, akik/melyek korábban boldogságot okoztak. Ezzel a belső barangolással sajnos az is járt, hogy alig-alig született bejegyzés, de - ahogy egy korábbi posztban írtam - bízom benne, hogy ez az időszak elmúlik, mert a blogot továbbra is nagyon szeretem. E kellően - és kéretlenül - hosszú felvezetés után térjünk is át a gálára! Jó szórakozást!

AZ ÉV FELFEDEZETTJE

Antoine Laurain

(Park Könyvkiadó)

Keith Stuart

(Kossuth Kiadó)

Fredrik Backman

(Animus Kiadó)

Antoine Laurain

Fura módon, idén három férfi szerzőt emelnék ki, akiktől első ízben olvastam, de biztosan nem utoljára. Keith Stuart esetében nem voltam benne biztos, hogy egykönyves íróról beszélünk-e, de most gyorsan utána is jártam, s látom, hogy 2018-ban is jelent meg regénye, ami nagyon pozitív fogadtatásban részesült. Bízom benne, hogy a Kossuth Kiadó azt is elhozza majd nekünk. Stuart az autizmussal foglalkozott a Kockafiúban, ami nagyon megérintett és sok információt adott. Fredrik Backmanról tudtam, hogy közkedvelt szerző, viszont az Életed üzlete volt tőle az első - de biztosan nem utolsó - olvasmányom. Noha nyúlfarknyi, csodásan illusztrált kötetről van szó, mégis elérte, hogy szép fokozatosan húzzon be a történetbe, hogy aztán a végén katartikus élményeket hagyjon bennem. Antoine Laurain humorára pedig nehezen találok szavakat. A piros noteszben a szerző a romantikus kliséket csodásan és szerethetően figurázza, játszik és játszadozik a cselekményszálakkal, görbe tükröt tart a műfaj giccseinek, amitől egyszerre hihető és szürreális a sztori. Végül őt nevezném meg a kategória győztesének, noha mindhárom szerzővel való megismerkedésem ajándéknak tartom.

A LEGJOBB ÖNÉLETRAJZI/ÉLETRAJZI KÖNYV

Barbara Leaming: Kennedy özvegye

(Cartaphilus Kiadó, 2017)

Michelle Marly: Coco Chanel és a szerelem illata

(Kossuth Kiadó, 2018)

Brigitte Bardot: A küzdelem könnyei

(Kossuth Kiadó, 2018)

@szembetuno_blog

Az egyik legerősebb vonal 2018-ban az életrajzi-önéletrajzi könyvek tábora volt. Jó néhánnyal sikerült megismerkednem, így nem volt egyszerű dolgom a három - számomra - legerősebb megnevezésében. Barbara Leaming könyve kicsit billegett az életrajzi és a dokumentumregény között, nem igazán volt egyértelmű, hogy a szerző milyen szempontból is szeretne hozzáfogni Jackie életéhez, és sajnos erre a magyar cím is rásegített. Számomra a 20. század közepének amerikai leányneveléséről szóló fejezetek voltak igazán lebilincselőek, hiszen egy igen ismert nő életébe pillantva nyerhetünk betekintést a korszak nőideáljába. Michelle Marly megmutatta, miért is kedvelem az életrajzi regényeket. Coco Chanel élettörténete - a számos könyves/filmes feldolgozás ellenére - nem egyértelmű, a hiányos/egymásnak ellentmondó elemeket viszont Marly lebilincselő stílusban hidalja át, ügyelve a korszak társadalmi életének, a Chanelt körülvevő miliő érzékletes bemutatására. S itt van Brigitte Bardot életrajzi könyve, ami érzelmi szempontból nagyjából ugyanannyira megterhelő, mint amennyire felemelő. Nem sok mindent tudtam Bardot-ról, azonkívül persze, hogy a 20. század közepének szexszimbóluma volt, épp ezért volt különösen tanulságos olvasmány egy olyan ember történetét olvasni, aki jó ügy, az állatvédelem mellett áll ki, és a kötettel valamiféle emléket és példát is állított.

A LEGJOBB MESEKÖNYV

Elena Favilli - Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

(Móra Kiadó 2017)

Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni

(Naphegy Kiadó, 2018)

Disney - Mickey egér

(Kolibri Kiadó, 2018)

@szembetuno_blog

Olyan fordulat következett be a 2018-as olvasmányaimban, miszerint az ifjúsági (és young adult) regények kategória gyakorlatilag elvesztette létjogosultságát. Egyedül Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? c. könyvét tudnám kiemelni. Abszolút pozitív lépésnek tartom, hogy a young adult kezét nagyrészt el tudtam engedni, melyben nagy szerepe van Varga Bea: A siker tintája c. könyvének is. Az értékes ifjúsági könyvekre természetesen továbbra is nyitott vagyok, de 2018-ban egyértelműen inkább a mesekönyvek varázsoltak el. Olyannyira, hogy többször is át kellett futnom, kiket is szeretnék a legjobbak közé tenni. A Mickey egér visszahozta a gyerekkoromat, gyermeki izgalommal bontottam ki a csomagot, melyben a kötet lapult, rögtön felolvastam egy mesét a szüleimnek (true story), és mikor egyedül olvastam végig a meséket, még kakaót is készítettem a teljesebb élményhez. Kertész Edina Hugonnai Vilmáról írt meséje kissé eszményi képet fest az első magyar orvosnő életéről, viszont nagyon klassz dolognak tartom, hogy elindultunk ebbe az irányba (is) a hazai gyermekirodalomban. Az Esti mesék lázadó lányoknak pedig maga a példa. Olyan válogatás, amivel kapcsolatban egyrészt sajnálatomat fejezem ki, hogy 20 éve még nem létez(het)ett, és örülök, hogy korunk kis -és nagylányai megismerkedhetnek ezekkel a történetekkel. Muszáj győztest megneveznem?

A LEGJOBB KRIMI, THRILLER

Margaret Atwood: A vak bérgyilkos

(Jelenkor Kiadó, 2018)

Patricia Gibney: A hiányzók

(Insomnia Könyvek, 2018)

@szembetuno_blog

Éles váltással csapjunk egy teljesen más műfajba. Valamivel kevesebb idő, mód jutott 2018-ban a krimikre és a thrillerekre...viszont, amiket választottam, rendszerint tetszettek is. A két legerősebb élményem mindenképpen Margaret Atwood és Patricia Gibney regényeihez kapcsolódik. Atwood felett továbbra sem tudok napirendre térni. Mindhárom könyv, amit eddig olvastam tőle, teljesen másmilyen volt, viszont mindhárom hihetetlenül lebilincselő, letehetetlen és profi alkotás, így természetesen A vak bérgyilkos is méltó része a kezdetleges Atwood-gyűjteményemnek. Igaz, hétszáz oldal esetében necces a letehetetlent véghez vinni, de nem megoldhatatlan. Patricia Gibney sorozatindító regénye, A hiányzók hasonlóan nagy élmény volt. Témáját tekintve a szerző igen bátran fogott egy társadalmilag nagyon érzékeny témához, és érzésem szerint, kifogástalanul oldotta meg azt, amit általában hiányolni szoktam a hasonlóan merész témaboncolgatások során: az elbeszélő nem foglalt állást, és a visszaélő, bántalmazó szereplők mellett a példaértékű, tiszta karakterek is megjelennek a történetben.

A LEGJOBB  FEMINISTA, NŐTÖRTÉNETI KÖNYVEK

Elena Favilli - Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

(Móra Kiadó 2017)

Scarlett Curtis: Egy feminista nem jár rózsaszínben
(Menő Könyvek, 2018)
Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban
(Kossuth Kiadó, 2018)
Borgos Anna: Holnaplányok
(Kossuth Kiadó, 2018)

@szembetuno_blog

Nincs is annál jobb, minthogy ebben a kategóriában is egyre több szépirodalmi, mese és ismeretterjesztő kötet, regény születik, és hogy egyre több ilyenről számolhatok be a Szembetűnőn is. S itt meg is állhatunk egy pillanatra, hiszen a feminizmust (meg a gendert) sokan pejoratív értelemben, szélsőségként értelmezik. Nem elvitatva, hogy mindkettőnek létezik ilyen változata, az én olvasatomban a feminizmus a nemek egyenlőségét jelenti. Történeti távlatban pedig mindez azt hordozza magában, hogy a történelem női dimenziója éppen olyan értékes, mint a férfiaké (ami valahogy mégis az általános nézőpont). 2018-ban sok feminista, nőtörténeti könyvvel ismerkedhettem meg, melyek közül egyértelműen kiemelkedett számomra az Esti mesék lázadó lányoknak és az Egy feminista nem jár rózsaszínben és egyéb hazugságok. Emellett a tudományos(abb) munkák közül érdekes olvasmány volt Borgos Anna és Podhorányi Zsolt kötete. A regények közül pedig nagyon szerettem Kate Quinn: Alice hálózata című művét, mely az első és második világháború kémnőivel foglalkozik. Nincs kétségem afelől, hogy 2019-ben is sok kiemelkedő feminista, nőtörténeti kötet kerül a kezembe, s már most izgatottan várom mindet!

Köszönet

2018-ban nem lehet panaszom az olvasmányaimra, hiszen zömmel jó választásnak bizonyultak. Nagyon klassz érzés lezárni a young adult és new adult világában tett kirándulásom, ami persze nem jelenti a zsánertől való teljes elfordulásom, de ha választanom kell, ismét a szépirodalmat és a klasszikus olvasmányokat fogom előnyben részesíteni. Meglátjuk, mit hoz a '19-es év. Mindazonáltal úgy hiszem, hogy szükséges volt ez a hosszú kirándulás, és nagyon hálás vagyok a kiadóknak, bloggertársaknak és természetesen nektek, hogy végig követtétek ezt a kiruccanást. Szeretném  most is megköszönni egész éves figyelmeteket. 2018-ban elértük a félmilliós látogatottságot, melyet reményeim szerint, közösen tovább gyarapíthatunk 2019-ben. Továbbá szeretném megköszönni a következő kiadóknak és munkatársaiknak a több éve tartó bizalmat és együttműködést: Libri Könyvkiadó (Bookline Könyvek, Insomnia Könyvek, Kolibri Kiadó, Libri Kiadó és Park Könyvkiadó),  Líra (Athenaeum, General Press Kiadó, Menő Könyvek), Könyvmolyképző Kiadó, Maxim Könyvkiadó, Cartaphilus Könyvkiadó, Alexandra Kiadó, Fumax Kiadó és az új, sikeres együttműködés reményében: Kossuth Kiadói Csoport (Kossuth Kiadó, Naphegy Kiadó, Noran Libro Kiadó).