Egyszer volt, hol nem volt...A Blogturné Klub két bloggere a következő nyolc napban a mesék birodalmába kalauzol Titeket, s a Betűtészta Kiadó hét új mesekönyvét mutatja be Nektek! Ha a turnéval tartotok, a Kiadó jóvoltából megnyerhetitek Dániel András: A könyv, amibe bement egy óriás című mesekönyvét. Hangolódjunk együtt, mesékkel az Ünnepre!
Műfaj: gyermekkönyv
Megjelenés: 2015.
Kiadó: Betűtészta Kiadó
Oldalszám: 88 oldal
Csillagérték: 4
Fülszöveg:
Aki már régen egy olyan könyvre vágyik, amelyikből megtudhatja, hogy mennyit reggeliznek az óriások, hogy mit kell tudni a favalán költészetről, hogy fekvőtámaszoznak-e a libák, hogy valóban léteznek-e emlékrablók, hogy mire jó egy tyúksámán, valamint, hogy mi különböztet meg egymástól 12 tökéletesen egyforma Piroska nénit, az MOST MEGTALÁLTA, AMIT KERESETT! Dániel András legújabb, szokványosnak aligha nevezhető könyve egy váratlanul felbukkanó, jóságos, féllábú óriás nyomát követve ad választ a fenti kérdésekre. Az olvasók, miközben részesei lesznek egy humorral és izgalmakkal teli képeskönyv születésének, sok mindent megtudhatnak barátságról, elfogadásról és a nagy szívű, mindent legyőző óriásokról, akik sajnos már csak az eféle könyvekben léteznek. Vagy mégsem csak ott? Az Év Gyerekkönyve díjjal jutalmazott szerző kötetének főhőse sokban hasonlít egy valós személyre. Ő Szabó Ozor János, Ozi, többszörös fekvenyomó- és szkandervilágbajnok, aki már kétszer elnyerte a Világ Legerősebb Fogyatékkal Élő Embere címet. Budakeszin él, egy kisfiú édesapja. Sorstársait edzi, versenyeket rendez nekik, hogy elhiggyék: mindenkiben ott lakozik egy legyőzhetetlen óriás, még a legkisebbekben is.
A Bemutatkozik a Betűtészta Kiadó blogturné keretein belül, Julia Donaldson és Rebecca Cobb könyvei után, most magyar vizekre, és az egy-két évvel idősebb célközönség táborába evezünk. A könyv, amibe bement egy óriás története és illusztrációja is Dániel András nevéhez fűződik. Nagyon vártam, hogy sort keríthessek erre a könyvre. Egyrészt azért, mert a fülszöveg abszolút a suta tanulság ígéretét sugallta számomra, másrészt pedig azért, mert aktuális tapasztalataim szerint, sokkal jobban működnek azok a gyermekkönyvek, ahol a történet kitalálója és illusztrátora ugyanaz a személy. Meg egyébként is: gyermekkönyvet olvasni jó. Már én is tudom. Újra.
Miután Ozi színre lép, megismerkedhetünk (szó szerint) szűkebb és tágabb otthonával is. Bebarangolhatjuk a furcsa kis települést, Kuszakeszit - ahol semmi nem ott van, ahol logikusan lennie kellene. Kedves kis hely ez, csupa kedves kis (és egy óriás) lakóval, kacskaringós, vicces nevű utcácskákkal, társalkodónőnek is alkalmas libákkal. A történet betekintést enged Ozi mindennapjaiba. És persze, legelőször is abba, mit is keres egy óriás egy gyermekkönyvben.
Ami pedig mindebben nekem a legjobban tetszett, az az interaktivitás. A könyv nyelvezete nagyon könnyed, már-már közvetlen és baráti. Ez teszi lehetővé, hogy az elbeszélő állandó kapcsolatban legyen az olvasóval. Minden lépést megmagyaráz (vagy kijelenti, hogy ezt vagy azt nem mond el), mindent kommentál - általában viccesen, felhívja a figyelmet olyan apró kis dolgokra, ami felett adott esetben (avagy, ha nem hívná fel a a figyelmet rá), elsiklana az olvasó. De nem csak a szöveg hordozza magán ezt a funkciót, hanem a képi megjelenítés is - nem ritkán okozva ezzel még vidámabb pillanatokat. Mégis, picit csalódtam a könyvben. Egyrészt azért, mert azt reméltem, picit konkrétabban is megtudhatok valamit a valódi Oziról, illetve nagyobb és egyértelműbb hangsúlyt kap a példakép-vonal. Másrészt pedig, ugyan az illusztrációk és funkciójuk nagyon tetszett, a színvilág mégis valahogy nagyon unalmasra sikerült az én ingerküszöböm számára - azt sajnos nem tudom, hogy bír-e valamiféle jelentéssel, hogy a zöld és árnyalatai emelkednek ki.
"...ha nagyon akarjuk, majdnem mindenre találni megoldást."
 |
| Dániel András |
"Aki szerint ez az egész színtiszta őrültség, annak tökéletesen igaza van.
De nincs mit tenni, ezt találtam ki, és kész."
A történet fókuszában egy óriás, Izom Ozi áll. Ami minden további nélkül, azonnal érdekes karakterré teszi hősünket, hogy neve visszafelé olvasva ugyanúgy hangzik, avagy palindrom (és a szerző él is azzal, hogy további vicces, nem bántó szójátékot is fűzzön nevéhez). Persze, Ozi nem csak neve miatt különleges, és nem csak termete miatt lóg ki a sorból, hanem például azért, mert féllábú, vagy mert szelíd, alázatos és jóságos, amit megalkotója a legkevésbé sem szeretne rejtegetni előlünk. Még szerencse!
"Hiába, szükség esetén érdemes tájékozódni
a szakirodalomban."
 |
| Szabó Ozor János |
Ami pedig mindebben nekem a legjobban tetszett, az az interaktivitás. A könyv nyelvezete nagyon könnyed, már-már közvetlen és baráti. Ez teszi lehetővé, hogy az elbeszélő állandó kapcsolatban legyen az olvasóval. Minden lépést megmagyaráz (vagy kijelenti, hogy ezt vagy azt nem mond el), mindent kommentál - általában viccesen, felhívja a figyelmet olyan apró kis dolgokra, ami felett adott esetben (avagy, ha nem hívná fel a a figyelmet rá), elsiklana az olvasó. De nem csak a szöveg hordozza magán ezt a funkciót, hanem a képi megjelenítés is - nem ritkán okozva ezzel még vidámabb pillanatokat. Mégis, picit csalódtam a könyvben. Egyrészt azért, mert azt reméltem, picit konkrétabban is megtudhatok valamit a valódi Oziról, illetve nagyobb és egyértelműbb hangsúlyt kap a példakép-vonal. Másrészt pedig, ugyan az illusztrációk és funkciójuk nagyon tetszett, a színvilág mégis valahogy nagyon unalmasra sikerült az én ingerküszöböm számára - azt sajnos nem tudom, hogy bír-e valamiféle jelentéssel, hogy a zöld és árnyalatai emelkednek ki.
"Néha igazán nem rossz úgy rajzolni, mint egy megvadult óvodás."
Mindent egybevetve, az A könyv, amibe bement egy óriás egészen különlegest történet. A segítőkészségről, az empátiáról, a különcségről - annak előnyeiről és hátrányairól, az egyediségről és a hétköznapokról. Tanító, szórakoztató és elgondolkodtató szándékkal.
Blogturné Klub
A turné állomásai
12.15. - Könyvszeret (Válasszfoglalkozást!)
12.15. - Szembetűnő (Papírbabák)
12.17. - Szembetűnő (Valamicsoda)
12.19. - Szembetűnő (A könyv, amibe bement egy óriás)
12.20. - Könyvszeretet (Dr. Dark hihetetlen kalandjai 2.)
12.21. - Szembetűnő (A varázslatos Circus Mirandus)
12. 22. - Könyvszeretet (A könyv, amibe bement egy óriás)
Nyereményjáték
A mesék és mesekönyvek világában, a történet mellett fontos szerepet kap a képi megjelenítés is. De kik is a leghíresebb mesealkotók, akiknek meséivel találkozhatunk a filmeken? Minden állomáson találtok egy kis ismertetőt egy-egy magyar vagy külföldi mesealkotóról. A feladatotok kitalálni, kiről is lehet szó, a nevet pedig beírni a rafflecopter megfelelő sorába!
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
A hatodik állomás feladványa:
1922-ben született József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg. Forgatókönyvíróként olyan meséket köszönhetünk neki, mint a Mazsola és Tádé, a Futrinka utca. vagy épp a Frakk, a macskák réme.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése