Ann Patchett: Tom Lake

Merengések az útról...idáig és tovább. A 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozata nagy kedvencemmé vált, talán írtam már erről – nem is egy alkalommal. A sorozat bármely történetét fellapozva, joggal sejthetem, hogy annak ellenére is valami különleges élményben lesz részem, hogy maga a történet nem fog meg. 

Ann Patchett: Tom Lake

21. Század Kiadó 2024, 336 oldal

Fordította: Csonka Ágnes

Csillagérték: 8

Mindezek mellett pedig a kiadó általában valami elképesztően szép borítóval is meglepi az olvasókat. A Tom Lake számomra vitán felül az egyik legszebb külsőt kapott regény, ami – talán emiatt, talán a fülszöveg miatt, talán a fentiek miatt összességében – különös erővel húzott magával. Ann Patchett regénye tökéletes darabkája a kiadói sorozatnak.

Stacey Halls: Az Uránia-ház

Második esély a viktoriánus korban. A 19. század eleji, régensi Anglia mellett talán a viktoriánus Anglia, ami abszolút meg tud fogni, legyen művészet, irodalom vagy a művelődés bármely formája. Szeretem, hogy ez a korszak – mint persze számtalan társa a golyóbis bármely szegletében – újabb és újabb érdekességet, titkot rejt. Ezek persze beleivódtak a jelenünkbe. 

Stacey Halls: Az Uránia-ház

21. Század Kiadó, 2024, 368 oldal

Fordította: Simonyi Ágnes

Csillagérték: 7

Stacey Halls regénye nagyívű történetet sejtetett maga mögött, kezdve a tagadhatatlanul viktoriánus atmoszférával, melyet a borító vont a történet köré, egészen addig, hogy a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában kapott helyet. Az Uránia-ház lényegében mindennel kecsegtetett, amit szeretni tudok egy regényben.

Sue Monk Kidd: A sellő legendája

Újrakezded-e, amikor újrakezded? A Sue Monkk Kidd regényével való megismerkedésem a szerzőhöz fűződő első pozitív élményem ösztönözte. A méhek titkos élete egy olyan világba kalauzolt, ahol kicsit megáll az idő, mégis folyamatosan történik valami – anélkül, hogy a technika, a városi zsongás beleszólna bármibe. Ahol a cselekmény szépen építkezik és bontakozik ki.

Sue Monk Kidd: A sellő legendája

21. Század Kiadó, 2024, 352 oldal

Fordította: Kovács Kristóf

Csillagérték: 9

Ahol a szereplők története több szálon fut, mégsem kuszálódik össze. Ahol teljesen lényegtelen, hogy megkedvelem-e a szereplőket, mert nem emiatt fogom átgondolni a történetüket. Ahol úgy lehetek külső szemlélő, hogy közben mégis az elbeszélés részévé válok. Ahol úgy fogalmazódnak meg általános igazságok, hogy közben nem kell kimondani őket.

Farrah Rochon: Szállnék már

Merida, a Disney Marty McFly-a? Minden alkalommal, mikor egy klasszikus történet folytatásával, újragondolásával vagy valamiféle átiratával találkozom, gyakorta elkap az a fajta kíváncsiság vagy vágy, hogy bárcsak egy időre kikapcsolhatnám az eredeti történettel kapcsolatos emlékeimet, benyomásaimat – és úgy általában: az egészet, hogy valaha is ismertem (oké, lehet, hogy ez nem csak olvasói szempontból fordul meg a fejemben, de ebbe most ne menjünk bele…).

Farrah Rochon: Szállnék már

Sorozat: Sorsfordító történetek

Manó Könyvek, 2024, 424 oldal

Fordította: Nagy Linda

Csillagérték: 8

Vajon másképp gondolkodnék az átiratról? Más élményt adna? Jobban meg tudnám ítélni, hogy maga a történet olvasmányos, izgalmas? Így hát, mikor megláttam, hogy a Sorsfordító történetek következő része Merida, a bátor átirata lesz, felcsillant egyfajta reménysugár. A Disney-meséket viszonylag jól ismerem (főleg a klasszikusokat), viszont vannak üresjárataim. Merida éppen az! Persze, ha felmutatod a képét, fel fogom ismerni. De a mesét még nem láttam. Eljött az én időm!

Lucy Maud Montgomery: Anne Avonlea-ben

Ismerkedés a felcseperedő Anne Shirley-vel. Lucy Maud Montgomery neve hallatán általában gyermekkorom egyik kedvenc sorozatára, a Váratlan utazásra szoktam asszociálni – bár, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy honnan és mikor ivódott belém a szerző és a sorozat közötti kapcsolat. Az 1990-es évek sorozata az írónő több történetét adaptálja, felhasználva egyes elemeket az Anne-sorozatból is.

Lucy Maud Montgomery: Anne Avonlea-ben

Manó Könyvek, 2024, 360 oldal

Fordította: Ruff Orsolya

Csillagérték: 8

Anne Shirley pedig ismerősen csengő névként derengett fel az emlékezetemben. Nincs konkrét élményem vagy benyomásom a karakterével kapcsolatban, a regényszériából készült sorozatok is kimaradtak számomra mindeddig. Ennélfogva pedig igazán megörültem, hogy a Manó Könyvek – jó szokásához hűen – új külsővel és új fordításban adja ki ismét az Anne-sorozatot, így felidézve bennem is a Váratlan utazás, vagy épp a Laura Ingalls Wilder nevéhez fűződő A farm, ahol élünk sorozat világát.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Kalandok az 1910-es évek Budapestjén. Kertész Edina meséi nem ismeretlenek előttem, hiszen A lány, aki…./A fiú, aki… sorozatban több mesekönyvét is olvastam. Megkedveltem ezeket a kiadványokat, a mesékkel és az illusztrációkkal együtt, mert egyrészt méltó emléket állítanak a főhősüknek, másrészt kiváló példaként szolgálhatnak a gyerekek számára.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Manó Könyvek, 2024, 224 oldal

Csillagérték: 9

A fotográfuslányt tehát egyrészt azért vártam különös izgatottsággal, mert kíváncsi voltam, hogy a szerző egy terjedelmesebb ifjúsági regényben miként működik, másfelől pedig a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata szintén különleges helyet foglal el a szívemben. Egyszerűen odavagyok azért, hogy a kiadó egy ilyen klassz sorozatban enged teret egy, az ifjúsági irodalomból szerintem nagyon is hiányzó láncszemnek, az ifjúsági történelmi kalandregényeknek...

Florian Illies: Szerelem a gyűlölet korában

Érzelmek háborúja egy gyűlölt korban. Azt hiszem, valahogy úgy van, hogy mindenkinek az a legnehezebb korszak, amelyben éppen él. Azt látja a legsötétebbnek, a legutálatosabbnak, a legkilátástalanabbnak. Persze, sok minden függ a társadalmi, politikai környezettől, mint ahogy az egyéni megélésektől, s persze attól, hogy mindezeket mennyire hagyjuk a részünkké válni. Van-e lehetőségünk kívül rekeszteni őket.

Florian Illies: Szerelem a gyűlölet korában

Park Könyvkiadó, 2023, 416 oldal

Fordította: Fodor Zsuzsa

Csillagérték: 8

Nem tudom elégszer kinagyítani, hogy mennyire fontos ilyenkor (is) a történeti tudás. A körülöttünk lévő világ ismerete, mechanizmusainak megértése nagyban függ attól, hogy mennyire tudjuk összehasonlítani a jelenlegi helyzetünket egy korábbi történelmi koréval. Mikor azt mondjuk, nehéz manapság párt találni, mennyivel könnyebb volt régen – vajon belegondolunk, hogy tényleg így volt-e? Mennyire volt egyszerű két világháború között közös jövőt vizionálni két embernek?

Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben

Betemetetlen fjordok. Teljesen a véletlennek köszönhető, hogy az izlandi irodalommal, s azon belül is (már ha ez elválasztható úgy, hogy csak tőle olvastam), Jón Kalman Stefánsson történeteivel abban az évben kezdek ismerkedni, mikor az unokatesóm és a családja ezen a számomra mindig is valamiféle misztikummal körbevettként elképzelt országba költözött.

Jón Kalman Stefánsson: Árkok az esőben

Jelenkor Kiadó, 2024, 180 oldal

Fordította: Egyed Veronika

Csillagérték: 7

A Hiányod maga a sötétség megmagyarázhatatlanul vonzott be a szerző világába, még akkor is, ha – szokásomtól eltérően – hosszú heteken át haladtam csupán a történettel. A Jelenkor Kiadó a nyár beköszöntére a szerző első, 1996-ban megjelent prózakötetét hozta el a magyar olvasók számára, így külön élményt sejtetett maga mögött, hogy Stefánsson legfrissebb regénye után rögtön a legelsővel folytatom. A két kötet között eredeti megjelenése között egyébként huszonnégy év telt el.

Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat

Ültess fát és értsd meg jól. Tulajdonképpen szerintem úgy igazán viszonylag későn jöttem rá, hogy mennyire szeretem a fákat. Pedig végigkísérnek. A természet biztos pontjai az életemben. A jól mászható fűz az óvoda udvarán, a lengedező, fehér törzsű nyír az iskoláén. A kedvenc almafáim a kertben, a szintén jól mászható az egyik mama kertjében. A lugasba futó, alatta csak hajolva közlekedhető nyári körte a másik mamáéban. A bükk, amiről a szülőfalum a nevét kapta (bükkös erdő alja).

Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat

Park Könyvkiadó, 2024, 220 oldal

Fordította: Malyáta Eszter

Illusztrálta: Margret Schneevoigt

Szakmai lektor: Iványi Ákos

Csillagérték: 8

Az azóta kivágott jegenyék a kert alatt, s melyek mindig a klasszikus balatoni utak hangulatát idézik. A fenyők az allén, a platánok a parton. Dédipapa körtefái, melyekből még mindig van az udvarban. A papa meggyfája a hobbikertben. A diófa a földesút kanyarjában. A gesztenyék, melyekről termést gyűjtünk. És igen, ott van a két hatalmas hárs, melyek egybeolvadva több, mint száz éve állnak a házunk előtt. 

Michael Mosley: Csak egy apróság

Új szokások a küszöbön. Azt tartják, hogy minden új szokás kialakulásához, beépüléséhez huszonegy nap szükséges. Ennyi idő alatt szökik a napi rutinunkba egy-egy tevékenység. Az „azt tartják” kijelentések persze pont arra jók, hogy valaki megcáfolja őket. A fenti állítást mások úgy tartják, nem teljesen fedi a valóságot.

Michael Mosley: Csak egy apróság

Libri Könyvkiadó, 2024, 220 oldal

Fordította: Gyárfás Vera

Csillagérték: 8

Én is cáfolnám. Volt olyan tevékenység, amivel kapcsolatban úgy terveztem, bevezetem a mindennapi rutinomba, hiszen mindössze huszonegy nap, és máris a részemmé válik. Mennyire szuper! Bizony, kitaláltátok: alig vártam, hogy leteljes a huszonegyedik nap, és a huszonkettediken már nem csináltam. Szerintem huszonegy napnál azért többre van szükség. És nem feltétlenül az intervallumra gondolok, inkább valamiféle belső motivációra.