A búcsú általában szomorú, olykor
szükséges és néha csodás utakat nyit meg. Sokszor írtam már, az április vége
mindig valahogy különlegesre sikerül, ballagások, koncertek, könyvfesztivál – évről
évre bevonzzák, hogy feltöltekezve várjam az egyik kedvenc hónapomat, a májust.
Idén áprilisra sikerült nem csupán meghoznom, de kimondanom is egy olyan döntést,
ami már régóta érett bennem, s ami azt hiszem, minden érintett fél (olvasók, bloggerek, kiadók, s nem utolsó sorban: én magam) számára korrekt és
hosszútávon is működőképesebb. Nem szeretném túl drámaira venni ezt a
bejegyzést – egyrészt, mert semmi drámai nincs benne, másrészt viszont azt
hiszem, mivel 2015 tavasza óta követitek a blogturnés bejegyzéseimet, együtt
dolgozom a Blogturné Klubbal, s ennek keretében számos bloggerrel és kiadóval,
egy bejegyzéssel mindenképpen szeretném lezárni ezt a periódust.
2015 tavaszán a Szembetűnő alig volt pár
hónapos, mikor a Blogturné Klub lehetőséget kínált, hogy csatlakozzam hozzájuk.
A bloggervilágra igazából nem nagyon volt rálátásom, nem is igazán
foglalkoztatott, csak létrehoztam a Szembetűnőt, mert írni akartam a
könyvekről. Elég naiv elképzeléseim voltak arról, hogy kik dolgozhatnak együtt
kiadókkal, vagy kiknek a bejegyzései kerülhetnek ki mondjuk egy kiadói oldalra.
A Blogturné Klub egy egészen új perspektívát nyitott meg számomra. Egy nagyon
klassz és összeszokott csapatba kerültem, melyben ugyan nagyon sokáig
kívülállóként éreztem magam, de ez a saját „megfigyelési fázisomban” mindig így
van. Felmértem a terepet, a lehetőségeket, és elindult egy álombeli utazás. Új
műfajokat ismertem meg, új ismertségeket kötöttem és rengeteg tapasztalatot
gyűjtöttem.
|
@szembetuno_blog |
Sok mindent átéltem a blogturnés évek
során, jó ideig tökéletesen megfért egymással az egyéni recenzálás, a „csak úgy”
olvasás és írás, a turnézás és minden más, viszont jó néhány hónapja szinte
csak a blogturnés bejegyzések vitték a blogot. S noha nyilván minden olvasmányt
én válogattam össze, jóval inkább éreztem tehernek, munkának az írást, mintsem
annak, amiért alapvetően ez az egész projekt indult: szabadidőnek. Általában először
mindig magamban keresem a hibát, nem volt nagy talány: elveszett a motiváció.
Sokat dolgoztam azon, hogy ezt visszaszerezzem – s rövid periódusokra
rendszerint sikerült is, így mindig elhessegettem a demotiváltságom. Időközben
viszont az élet más területén, a doktori képzésben és a kutatásban egyre
komfortosabban éreztem magam, imádtam és imádom, hogy azzal foglalkozhatok,
amivel szeretek és sok egyéb feladatot is vállaltam. Az elmúlt pár hónapban
viszont ezt is visszahúzta, hogy nyomasztottak a határidőre olvasások, tudtam,
hogy tartozom azzal a fránya bejegyzéssel a bloggereknek, a kiadónak, az
olvasóknak (meg magamnak). Meg azzal is, hogy ne „fránya” bejegyzések
szülessenek, hanem azokat is azzal a lelkesedéssel pötyögjem, amivel a
korábbiakat. Idén eddig elég nagy mázlim volt, mert többnyire szuper könyvekkel
turnéztam. De ha ezeknél nehezen durálom magam, mi lesz a következő hónapban,
ha több mellényúlás csúszik be, mint pozitív meglepetés?
A döntésemet végül egy fantasztikus
csodafolyam segített meghozni, ami mindenféle tespedtségből, amibe az utóbbi
időszakba kerültem, úgy érzem, ki fog húzni. Az egyetemen dolgozhatok majd, ráadásul
többféle munkakörrel, ami egy egészen hihetetlen dolog számomra, emellett pedig
a disszertációmat is rendbe kell hoznom (kezdetnek le kéne írni az első
mondatot – oké, ennyire nem vészes a helyzet, talán). A Szembetűnőt semmiképp sem
szeretném feladni, így egy olyan élményt kell letennem, amit már nem tudok
tovább vinni. A Blogturné Klubból való távozásom így egy békés, egyetértésen
alapuló lépés. Szerettem a klub tagja lenni, sokféle értékes embert ismertem
meg a bloggerek személyében, hiszem azt, hogy baráti kapcsolatot is sikerült
kialakítanom. Szívesen fogok visszagondolni a nagy hajtásokra, az izgalmas és
lelkes időszakokra. Egyben sok-sok szeretettel kívánok további klassz turnékat
és sikereket a BTK és olvasói számára!
A Blogturné Klubbal még öt turnéban vagyok érdekelt, ezekbe külső tagként csatlakozom.
Kicsit megkésve láttam ezt a posztot, de köszönjük, hogy velünk voltál :) Sok sikert a továbbiakban :3
VálaszTörlésKöszönöm szépen, nagyon kedves vagy :) Épp tegnap került ki az utolsó blogturnés bejegyzés :)
Törlés