Novák
Vica meséjének főszereplője, Minka egy kedves, ám félős kislány, aki a könyvekben egy-egy
lépést tesz a nagylánnyá válás rögös útján. A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában 2017 decemberében megjelent Minka és a felhőfoltozók c. mesekönyvben Szimonidesz Hajnalka illusztrálációival is találkozhatunk.
Novák Vica: Minka és a felhőfoltozók
Novák Vica: Minka és a felhőfoltozók
Könyvmolyképző Kiadó, 2017, 56 oldal
Megint egy professzionális könyvválasztáson (illetve kettőn) vagyok
túl. Novák Vica mesekönyv-sorozatával elsősorban főhősnője neve, Minka miatt
szerettem volna megismerkedni. Hihetetlenül szeretem ezt a nevet, de – a
sajátomhoz hasonlóan – viszonylag ritkán találkozom vele az irodalomban. Így
elrendeltetett, hogy a Minka sorozat első két részét okvetlenül el kell
olvasnom. Nem nagyon voltak elvárásaim, mégis meglepetést szereztek a
történetek. Elsőként a Minka és a felhőfoltozókat ajánlom figyelmetekbe.
Az első, ami rögtön magával vitt, a
kötet megjelenése, a színes és érzékletes illusztrációk, melyek gyakorlatilag
végig lekövetik a történetet, nem csupán a szereplők illusztrációjának
szintjén, hanem az aktuális epizód hangulatát tökéletesen közvetítő színvilág
alkalmazásával is.
Persze, ezt a legelső oldalakon még nem tudhattam, úgyhogy lépjünk is rögtön vissza a történet elejére, s ismerkedjünk meg Minkával. A kislány az egykék boldog életét éli mindaddig, míg el nem érkezik egy bizonyos (és fontos) fordulópont az életében: iskolába megy, s saját szobát kap az emeleten. Az óvoda és iskola közötti váltás hatalmas izgalmakkal és még több kérdéssel jár: mostantól már nem vagyok kislány? Nem kapom meg a jóéjtpuszit? Egyedül kell aludnom? Míg Minka ezeken a kérdéseken morfondírozik, elhatározásra jut: az eddigi viharos éjszakákon a szülei mindig megvigasztalták, hozzájuk bújhatott. Ez lesz a megoldás! Készen áll a haditerv: vihart kell kívánni egy hullócsillagtól. A viharral ugyanakkor egy különös fiú is megjelenik. Szélvész, a hírmondó és futár. Kiderül, Minka elég nagy galibát okozott a kívánságával, és ő az egyetlen, aki meg tudja oldani a kialakult vészhelyzetet. A két gyerkőc hát útnak indul Szeles-zugba…a kalandok pedig nem állnak meg.
Persze, ezt a legelső oldalakon még nem tudhattam, úgyhogy lépjünk is rögtön vissza a történet elejére, s ismerkedjünk meg Minkával. A kislány az egykék boldog életét éli mindaddig, míg el nem érkezik egy bizonyos (és fontos) fordulópont az életében: iskolába megy, s saját szobát kap az emeleten. Az óvoda és iskola közötti váltás hatalmas izgalmakkal és még több kérdéssel jár: mostantól már nem vagyok kislány? Nem kapom meg a jóéjtpuszit? Egyedül kell aludnom? Míg Minka ezeken a kérdéseken morfondírozik, elhatározásra jut: az eddigi viharos éjszakákon a szülei mindig megvigasztalták, hozzájuk bújhatott. Ez lesz a megoldás! Készen áll a haditerv: vihart kell kívánni egy hullócsillagtól. A viharral ugyanakkor egy különös fiú is megjelenik. Szélvész, a hírmondó és futár. Kiderül, Minka elég nagy galibát okozott a kívánságával, és ő az egyetlen, aki meg tudja oldani a kialakult vészhelyzetet. A két gyerkőc hát útnak indul Szeles-zugba…a kalandok pedig nem állnak meg.
Nagyon tetszett Minka és Szélvész első
közös kalandja. Az alapszituáció és két főszereplőnk akaratlanul is Pán Péter
történetét idézte fel bennem, nyilván más környezetben, Hook kapitány és a
többi mellékszereplő nélkül. Mindez egyébként azonnal baráti, bensőséges hangulatot
vont a történet köré, ráadásul új és másfajta szereplőket is megismerhettünk. A Minka és a felhőfoltozók nagyon klassz
kikapcsolódás volt, édes mese tele szerethető és olykor vicces karakterekkel,
csodás képi megjelenítéssel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése