Lázár
Ervin történeteivel – azt hiszem, sokunkhoz hasonlóan – még gyerekkoromban
találkoztam. Az első legerősebb emlékem valahova a kisiskolás éveimhez
kötődnek, mikor a kaposvári színházban A Négyszögletű Kerek Erdő című előadást
néztük meg. Emlékszem, annyira szórakoztatott, hogy még hetek múlva is meséltem
Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati és a többiek történetét.
Lázár Ervin: Egy kis lalala
Trend Kiadó, 2025, 160 oldal
Csillagérték: 7
Talán
emiatt is választottam a tavaszi olvasmányaim közé a szerző felnőtteknek szóló
novelláskötetét, mely ebben a formában első ízben jelent a Trend Kiadó
gondozásában. A kötet címadója, az Egy kis lalala valahogy azon nyomban azt a játékosságot
idézte fel bennem, melyet a sok évvel ezelőtti színházi előadás után magammal
vittem.
Néhány
alkalommal már említést tettem róla, hogy a novellák nem igazán állnak hozzám
közel (s hogy ez a felfedezés hosszas próbálkozás eredménye az olvasói
pályafutásomban), mégis úgy gondoltam, hogy a játékosság és a szerző felnőtteknek
szóló történeteivel való megismerkedés miatt érdemes lehet próbát tennem. A
huszonnégy novellát tartalmazó kiadvány már első ránézésre, még belelapozás
előtt igazolja a „Képtelen történetek” alcímet (a borítóterv Nemes Anita
munkája), mely érzést tovább fokoznak a kötetbe válogatott szövegek. Az egyes
írások változatos terjedelműek, a néhány oldaltól tizenegy-két oldalas történeteket
ismerhetünk meg. Az egyes novellák sorrendiségében szerkesztői koherencia
kevéssé jellemző, alapvetően a megírás/megjelenés időbelisége meghatározó, így az
olvasónak lehetősége van figyelemmel követni Lázár Ervin írói pályaképét, az őt
aktuálisan foglalkoztató témákat, melyekre adott esetben reflektál (ezekhez
hasznos segítség, hogy minden novella végén találunk évszámot is).
![]() |
Lázár Ervin |
A
novellák közül számomra kettő, A bűvész és Az anyajegy maradt meg legerősebben,
ami egyébként simán köthető ahhoz is, hogy a kötet második és harmadik
történetéről van szó, ezek valahogy mindig meghatározzák számomra az olvasói
élményt, mindazonáltal mindkettő keserédessége valahogy végigkísért a
történeten, olykor egy kis hátborzongató mellékízt is adva az elbeszéléseknek.
Nem elspoilerezve, Az anyajegynél elkezdtem a Gyöngyhajú lányt dúdolni, ami
elég fura képzettársítás (vagy képtelenség?). Érdekesen működik az agy egy
1967-es novella kapcsán is, de nem lepődnék meg, ha a könyves értékelésekben ez
a két novella (de főleg talán Az anyajegy) gyakran szerepelne. Meglepő és
érdekes utazásban volt tehát részem, melyben az abszurd kikapcsolódás (mert egy kis lalala senkinek sem árthat) és a keserédes
képtelenség gyakori vendég volt. Számomra a könyv egyelőre megmarad a kirándulás
szintjén, viszont nagyra tartom a kiadó munkáját abban a tekintetben is, hogy
az ilyen jellegű kiadványoknak is teret enged és hangot ad.
Blogturné Klub
A Trend Kiadó jóvoltából nemrég megjelent a Lázár Ervin groteszk novelláit egybegyűjtő könyvecske. Tarts három bloggerünkkel, és tudd meg többek között, hogy egyetlen ember megmenthet-e egy egész várost, és egy kis lalalával elűzhető-e a boldogtalanság. Természetesen a turné végén egy példányt is nyerhettek egy könyvből a kiadó jóvoltából.
A turné állomásai
05. 25. Szembetűnő
05. 27. Utószó
05. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nyereményjáték
Hogy a ti napotok is szebb legyen, elrejtettünk számotokra egy kis lalalát a bejegyzéseinkben. Találjátok meg az eldugott hangjegyet, és írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére, hogy melyik szó alatt rejtőzött el.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése