Rahul Jandial: Miért álmodunk?

Az álmoknak különleges szerepe van az életünkben. Mindenki álmodik, de nem minden álomra emlékezünk. Az is érdekes, hogy néha – bár nem emlékszünk, mi zajlott az álmainkban éjszaka, mégis – az egész napunkra rányomhatja a hangulatát az éji kép. 

Rahul Jandial: Miért álmodunk?

21. Század Kiadó, 2025, 302 oldal

Fordította: Novák Gábor

Csillagérték: 8

Az álmokkal így persze nem csak éjjel találkozhatunk és nem csak akkor, mikor alszunk. Sőt, még olvashatunk is róla. A költészet, a próza évszázadok óta szól róla, a pszichológia is foglalkozik vele, s akkor ez ezotériáról már ne is szóljunk. De hogyan „jelennek meg” az álmok? És mit üzennek?

Mörk Leonóra: Cukrászbolt a narancsfához

Mörk Leonóra történeteivel 2024-ben kezdtem megismerkedni, s mind A Hellinger-Madonna, mind pedig A papagájos ablak egészen magával ragadó élmény volt számomra, mely felvillantotta, hogy bármennyire is vannak ambivalens érzéseim a német történelemmel és irodalommal kapcsolatban, vannak olyan vetületei is, melyek magukba szippantanak.

Mörk Leonóra: Cukrászbolt a narancsfához

Jaffa, 2024, 240 oldal

Csillagérték: 8

Ugyan az olvasmányélményeket követően elhatároztam, hogy ismét előveszem Goethe műveit, végül hamarabb kerítettem sort egy újabb Mörk-történetre. A Cukrászbolt a narancsfához az előző két könyv margójára kapott egyszerű, de nagyszerű borítót.

Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa

Daisy Woodtól épp egy éve olvastam az első történetet – lehet, hogy új áprilisi szokásom lesz – persze, ha a kiadó is így tervezi –, hogy a tavasz közepén elidőzzek a szerző legújabb könyve társaságában. A Párizs elfeledett könyvesboltja kapcsán egy csomó tuti sikerreceptet megfogalmaztam, amivel Wood tökéletesen meg tudja fogni az olvasót.

Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa

21. Század Kiadó, 2025, 350 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 8

Az a helyzet, hogy továbbra is ezen a nyomvonalon haladunk. Könyvek, Windsor és az 1940-es évek rejtélyei megint olyan kompozíció – ideértve a borítót is – amivel nem tudtam mást kezdeni, mint az olvasmánylistámra válogatni. Talán egy változást tudnék kiemelni: mintha Wood jobban írna.

David Nicholls: Ön itt áll

Bizonyos szerzők tollából azért merek második vagy harmadik történetet is leemelni a polcról, mert az első olvasmányomban tőlük valami olyan különlegeset adtak (magukból) az adott műfajhoz, ami maradandó élményt nyújtott számomra. 

David Nicholls: Ön itt áll

General Press Kiadó, 2025, 392 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

Csillagérték: 8

David Nicholls az Egy nap kapcsán ajándékozott meg ezzel az élménnyel. Bár a (mozifilmes! – és itt most ki sem fejteném a sorozattal kapcsolatos csalódottságom) adaptációból szereztem hírt a regény létezéséről, tulajdonképpen a film utáni nap elolvastam a könyvet is. A történetet a „modern klasszikus” jelzővel illették, amivel tökéletesen egyetértettem, így mikor – tizenegy évvel az első Nicholls-élményem után – a legújabbat lapoztam fel, végigszaladt egy nyugodt mosoly az arcomon, mikor a sztori egy Austen-idézettel indított. 

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

A könyv és olvasó ideális találkozása mindig örömteli pillanat. Legalábbis számomra mindig plusz élményfaktort jelent, mikor egymásra találunk egy elbeszéléssel. Édes Anna történetét nagy vonalakban ismertem csak, valahogy az elmúlt évtizedekben nem vettem rá magam, hogy tényleg elolvassam.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Animus Könyvek, 2025 (1926), 248 oldal

Kiadói sorozat: Könyvkincsek (1)

Csillagérték: 10

Az első ideális pont a kettőnk találkozásában minden bizonnyal az, hogy az Animus Kiadó új kiadói sorozatát, a Könyvkincseket Kosztolányi regénye nyitja, méghozzá egy számomra annyira lenyűgöző kiadásban, ami első látásra megszólított. Ezért több szempontból is nagyon hálás vagyok a kiadónak!

Janecskó Kata: Nők a hálóban

Nők a hálóban. Janecskó Kata könyvének címe olyannyira sokrétű és sokatmondó, mely már alapvetően elgondolkodtató arról, hogy mi is az a sok minden, ami körülvesz minket – és ami veszélyeket rejthet az online és az offline térben egyaránt. Nőként, emberként, társadalmi lényként a világban, az online és az offline térben mozogva.

Janecskó Kata: Nők a hálóban

21. Század Kiadó, 2024, 304 oldal

Csillagérték: 9

A világháló könnyed elérhetősége számtalan lehetőséget rejt, de ezekkel a lehetőségekkel – ahogy általában mindennel megesik – nem csak élni, visszaélni is lehet, és rendszerint szoktak is. A csalók, a szélhámosok, azok a szervezetek, melyek erre „szakosodtak”. Az áldozatok gyenge pontjai pedig könnyen feltérképezhetők, melyek egyik záloga részben szintén az online tér felerősödésének és egyik nem túl kellemes hozadékának, az elszigetelődésnek is betudható.

Vadadi Adrienn: Emlékfestés

Vadadi Adrienn könyve – ugyan 2023-ban jelent meg – a kiadó ajánlására jutott el hozzám. Bár nem tudom, hogy lehetséges-e még figyelemmel követni a legfrissebb és a saját érdeklődésemmel megegyező könyveket, ha valami új színt is vinnék az olvasmányélményeim közé és új szerzőket ismernék meg. Tehát a két évvel ezelőtti megjelenés egyrészt nem túl releváns, másfelől meg nagyon örültem, hogy a kiadó nem csak a frissek közül mazsolázott, mert nem valószínű, hogy mostanában rábukkantam volna erre a könyvre.

Vadadi Adrienn: Emlékfestés

Athenaeum, 2023, 192 oldal

Csillagérték: 8

…ami persze könnyen magához tudja édesgetni az olvasót, hiszen meseszép borítót, hangzatos címet és egy figyelemfelkeltő fülszöveget is kapott. A harmincasok elakadásai nemcsak pszichológiai és irodalmi témaként helytállóak, hanem elég sok esetben a valóságban is. Noa történetével pedig egy ilyet vázol a szerző.

Serena Valentino: A végzet lángja

Serena Valentino immár tizedik alkalommal rántja be az olvasót a Disney-mesék gonosztevőinek történetébe, melyek közül magam a negyedik könyvet ismertem meg, ezúttal Hádésszal a főszerepben.

Serena Valentino: A végzet lángja

Sorozat: Gonosztevők (10)

Manó Könyvek, 2025, 192 oldal

Fordította: Halmai Gergely

Csillagérték: 6

Elég kevés olyan klasszikus, vagy klasszikussá vált Disney-mese van, melyhez érzelmileg nem kötődöm, vagy egy-egy szófordulata ne égett volna be a szóhasználatomba, mindazonáltal a Herkules talán magasan az, melyből teljesen random kezdek el idézni vagy énekelni, ráadásul ez az egyik olyan mese, mely a gyermekkoromban jelent meg, s vált a Disney-mesék megkerülhetetlen történetévé.

Kate Atkinson: Szent lányok

Az utóbbi időben – legalább hetente egy-egy alkalommal – odatévedek a Döglött akták című sorozat (nem tudom, hányadik) ismétlésére. Alapvetően filmen és sorozatban nem igazán részesítem előnyben a nyomozós krimitörténeteket vagy a népszerű nyomozók eseteit. Bár persze, ismerem őket, de ez inkább egyfajta általános műveltség, mintsem konkrét követés. Ez a sorozat viszont nem a jelenben kutakodik, hanem a múlt eseteinek ered nyomába, ami számomra valamivel érdekesebb.

Kate Atkinson: Szent lányok

Trend Kiadó, 2025, 320 oldal

Fordította: Sepsi László

Csillagérték: 8

Ha már a műfaj irányába vetem a tekintetem, a krimit és a thrillert inkább olvasni szeretem. Remek nyomozók és nyomozónők bukkannak fel a palettán, akik által a szerzők nem csupán a gyakorlott olvasók számára kínálnak lehetőséget a rejtélyes szálak felderítésére, hanem az olyan, olykor-olykor a műfaj vízére evezőknek is, mint én. Kate Atkinson sorozatkezdő története pedig szerintem több szempontból is nekem való csemege volt, s itt utalnék vissza az előbbi felütésre: itt ugyanis a régmúlt esetei kerülnek felszínre.

Kertész Erzsi: Öröklét

Az Öröklét már hónapok óta kering körülöttem. Mármint a könyv. Ezért a nagy kezdőbetű. Picit kapirgálta a képzeletem a megjelenéskor, aztán szemeztem vele a Könyvfesztiválon, végül, mikor már sokadjára keresztezték egymást útjaink, elcsábultam. Tudjátok, vannak azok a könyvek, melyek megmagyarázhatatlanul és váratlanul olykor feltűnnek. Van, mikor tényleg van egymással dolgunk, a történetnek és olvasónak. És van, amikor nincs.

Kertész Erzsi: Öröklét

Trend Kiadó, 2024, 368 oldal

Csillagérték: 7

Az olvasást követően talán még mindig nem tudom, teljes bizonyossággal állítani, hogy az a találkozás szükséges vagy elkerülendő lett volna. Elkerülendő talán nem, mindenesetre megtörtént és nem bánom. Nem minden jel jel. Vagy hogy is mondják.

Kiss A. Kriszta: A fiú, aki mindent el akart mesélni

Húszas éveim elején egy egyetemi kurzuson vicceskedve arról beszélgettünk, hogy az olvasó és Jókai Mór kapcsolata egy emberöltő három szakaszára osztható. Kezdetben szereti a nagy mesemondó történeteit, később kicsit furán tekint arra az önmagára, aki kedvelte Jókai műveit, végül mégiscsak visszatér hozzá és ismét örömét leli bennük. 

Kiss A. Kriszta: A fiú, aki mindent el akart mesélni

Kiadói sorozat: A lány/A fiú, aki...

Naphegy Kiadó, 2025, 40 oldal

Fordította: Takács Viktória

Csillagérték: 9

Nos, azt nem tudom, hogy ez általánosságban mennyire fedheti a valóságot – bár a közhelyeknek általában szokott lenni igazságtartalma –, engem annyira megragadott ez az észrevétel, hogy tíz évvel később is ezzel kezdek egy Jókairól szóló mesekönyvbemutatást, mely Jókai Mór születésének 200. évfordulóján igazi csemegének ígérkezett.