Janecskó Kata: Nők a hálóban

Nők a hálóban. Janecskó Kata könyvének címe olyannyira sokrétű és sokatmondó, mely már alapvetően elgondolkodtató arról, hogy mi is az a sok minden, ami körülvesz minket – és ami veszélyeket rejthet az online és az offline térben egyaránt. Nőként, emberként, társadalmi lényként a világban, az online és az offline térben mozogva.

Janecskó Kata: Nők a hálóban

21. Század Kiadó, 2024, 304 oldal

Csillagérték: 9

A világháló könnyed elérhetősége számtalan lehetőséget rejt, de ezekkel a lehetőségekkel – ahogy általában mindennel megesik – nem csak élni, visszaélni is lehet, és rendszerint szoktak is. A csalók, a szélhámosok, azok a szervezetek, melyek erre „szakosodtak”. Az áldozatok gyenge pontjai pedig könnyen feltérképezhetők, melyek egyik záloga részben szintén az online tér felerősödésének és egyik nem túl kellemes hozadékának, az elszigetelődésnek is betudható.

Az internetes csalók lényegében az internettel együtt jelentek meg a platformon. A 2000-es évek legelején, az akkor virágkorukat élő riportműsorok gyakran foglalkoztak a semmiből az e-mailfiókokban feltűnő, sosem hallott rokonok, afrikai éhezők, szerencsejáték-társaságok, fenyegetőzők üzeneteivel. Ezek általában az alapvető emberi gyengepontokra mentek: a sajnálat, a semmiből jövő pénzkereseti lehetőség vagy épp a félelem előhívására. Minden bizonnyal nem kevesen jártak sikerrel, a bejelentett esetek nagysága feltehetően eltörpül a szégyenérzetből csendben maradókhoz képet. Az elmúlt évtizedekben persze megkezdődött a célzott szakosodás, melyhez a közösségi média térnyerése jó táptalajt jelentett. Nyilván a szerelmi viszonyba bonyolódott csalók esete nem újkeletű és nem a világhálóval vált elterjedtté. Sőt, őszintén szólva, azt gondolnám, hogy ez egyfajta féket vagy egyfajta gátat vet az offline térben történő csalásoknak. KIderült, ez közel sincs így.

Janecskó Kata könyvében érzékletes példákat találunk arra, hogy napjainkban hogyan válhatnak csalók áldozatává a nők. Az első történet pedig pont a fentiekben érintett előfeltételezésemet cáfolja meg, hiszen Krisztina nem az online csalók áldozatául esett, hanem egy olyan férfi kizsákmányoltja lett, akivel már együtt is élt. A könyv öt nagy fejezetben mutat be több olyan esetet, melyek mind a szerelmi-érzelmi kizsákmányolások egy-egy napjainkban előforduló eshetőségére világítanak rá. Ezek között van átfedés is, hiszen egy-egy csaló több áldozata is megjelenik. A sémák persze nagyrészt ugyanazok, az áldozatok köre mégis igen változatos: mind életkorban, mind hivatásában, mind egzisztenciában (ez utóbbiban nyilván kisebb a szórás). Az első séma a konkrét, személyes érintkezés – bizalomkialakítás, együttélés, árnyékélet, csalás. A másik út az online ismerkedések világába kalauzol. Talán mások előtt sem ismeretlen a más kultúrából érkező fiatalember(ek) üzenete, akik (állítólag vagy ténylegesen) Európában szeretnének letelepedni. Találunk erre is példát, de arra is, hogy egy egyiptomi nyaralás süllyed egy hosszú évekig tartó drámába. Az egyes eseteket nem szeretném itt részletezni, már csak azért sem, mert azt gondolom, a Nők a hálóban egy olyan könyv, melyet nagyon sokaknak ismernie kellene.

Janecskó Kata

Az élettörténetek őszinte és szuggesztív, mégis objektivitásra törekvő leírásban jelennek meg. Kifejezetten tetszett, hogy az elbeszélő maga is kísérletezik például a társkereső alkalmazásokkal. Egészen elképesztő az a fajta hozzáállás, melyet az áldozatok utólag, a tárgyalás során tanúsítanak. Mintha ezek sok esetben nem is magáról a csalás tényéről, inkább a társadalmi szeretetlenségről és elhanyagoltságérzésről festenének komor képet, mintha az illúzió több volna a tényeknél, az átverésnél, a csalásnál. A tények nem csupán az esetekben, hanem az elemzésekben és háttérkutatásokban, sémákban is megjelennek. Janecskó Kata nyomozómunkájának lenyomata fontos könyvvé forrta ki magát. Rávilágít olyan tényezőkre is, hogy a csalási esetek mögött milyen metódusok, és adott esetben milyen szervezetek állnak – no és arra is, hogy maga a szégyenérzet mennyiben befolyásolja az elkövetők felderítését, vagy egyáltalán azt, hogy bejelentésre kerüljenek a csalások. Abba talán ne is menjünk bele, hogy mennyiben befolyásolja az oknyomozást, hogy az áldozat nő.

A könyvet mindenkinek, nőknek és férfiaknak is érdemes kézbe venni, megismerkedni az esetekkel, még akkor is, ha nem érezzük magunkat érintettnek. A történeteket olvasva sokszor kerekedett ki a szemem. Nem tudom elképzelni, hogy egy olyan emberrel ápoljak barátságot, akiről nem tudok semmit, a bizalom nálam elég lassan épül ki, és általában mindenkinek is utána nézek. Ha nincs róla semmilyen lábnyom az interneten (ami szerintem azokkal kapcsolatban, akik az elmúlt évtizedeket élőként töltötték ezen a bolygón, teljességgel elképzelhetetlen), az eleve gyanús. Pénzt pedig egyetlen ízben kértem – ajándékba – az egyik legjobb barátnőmtől, mikor Nagy-Britanniában Jane Austen arcképével bocsátottak ki bankjegyet. Az a tízfontos azóta is a könyvespolcomon van. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy ne lennék veszélyeztetett, vagy hogy ne vezettek volna meg vagy játszották volna ki a bizalmam.  Janecskó Kata tényfeltáró könyve érdekes és tanulságos olvasmány, ami egy picit túlmutat magán, és a szerelmi csalásokon kívül egyéb társadalmi problémákra is rávilágít.