Szerintem
kevesen vannak, akik életük során ne tették volna már fel legalább egyszer
magukban a lét nagy kérdéseit: miért vagyunk itt, van-e felsőbb hatalom,
transzcendens, vagy csak csordogálunk születésünktől halálunkig? S azután? A
gyerekek első kérdései között is a „miért?” az, ami olyannyira jelentős, hogy
külön korszakja is van a fejlődés során (általában három és öt éves kor
között).
Elif Shafak: Éva három lánya
Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta
Csillagérték: 8
A
miért?-ek hajtják előre a világot, az egyéni sorsokat – s ha valaki kicsit
többet tölt a fejében, ez a kérdés nem is zakatol, inkább lüktet a válaszok
felderítése utáni vágy. Elif Shafak könyvei e szempontból mindig újabb és újabb
gondolatokat illesztenek a már ismert kérdőszó mögé, melyek kultúrákon és
vallásokon átívelően mégis univerzális gondolatokat vetnek fel.
Shafak
regényeinek sajátja – és amiért nagyon kedvelem mind a stílusát, mind pedig a
történeteit, hogy a vallással kapcsolatos ambivalenciát, a spirituális
szkepticizmust, az élet értelmének kérdéseit több kultúra szempontjából, leheletnyi
társadalomkritikával és feminista felütéssel közelíti meg. Nincs ez másként az
Éva három lánya című kötetben sem. Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy mű értelmezéséhez,
legyen az próza vagy líra, szükséges-e bármilyen információval rendelkeznie az
olvasónak a szerzőről. Általában talán a nem mellett foglalnék állást – azzal a
kitétellel, hogy csak abban az esetben, ha az életrajzi információk segítenek a
mű kontextualizálásában és többlet értéket adnak-e az elbeszéléshez. Nem tudom,
hogy mindezek után mennyiben szűkülne le a mezsgye, mindazonáltal Elif Shafak
esetében rendelkezem némi életrajzi rálátással is. Ez egyébként az első könyve
olvasása előtt nem így volt, azonban akkor még nagyobbat visszhangzott bennem a
Fekete tej, mikor megtudtam, hogy török származású szerzőről van szó.
„Isten
egy térkép nélküli útvesztő volt, középpont nélküli kör, olyan kirakós játék,
amelynek sehogyan sem állnak össze a darabjai. Ha valamiképpen sikerülne megfejtenie
ezt a talányt, és megfejtené az érthetetlen értelmét, logikát látna az őrületben,
meglátná a rendet a káoszban, akkor talán ő maga is boldog lenne.”
Shafakot
azóta több fórumon is követem. Publicisztikája, elbeszélései mellett politológusként
és aktivistaként is működik. Brit-török szerzőként nézőpontból közelít többek
között a már fent említett témákhoz is, ez számomra szépirodalom vagy komolyabb
hangvételű művek esetén mindig többletértéket jelent. Az Éva három lánya egy
fiatal török nő életét és hittel kapcsolatos vívódásait emeli fókuszba. A
váltott idősíkú regényben megismerjük Perit, az isztambuli kislányt; Perit, az
oxfordi hallgatónőt és Perit, negyvenes éveiben járó, jómódú feleséget és
anyát, aki előkelő körökben mozog. Peri minden életszakaszában az istenélmény
kérdéseit, a vallásosság vetületeit keresi. Elhivatottságát egészen kicsi kora óta
nem könnyítik meg körülményei: apja ateistának, anyja muszlimnak próbálja
nevelni, miközben idősebb testvére szobájában kommunista poszterek borítják a
falat – mindez egy kései, legkisebb gyermeknél egészen különleges problémákat és
kérdéseket szül. Még ekkoriban kezdi el vezetni az Isten-naplóját, melybe aktuális
kérdéseit írja fel a vallással és Isten létével kapcsolatban. A napló általában
egy-egy bővített mondat formájában tér vissza időről időre a regényben. Peri
cseperedésével apja célja, hogy lányából igazi világlátott és tanult nő váljon,
így folyamatosan motiválja a minél jobb tanulmányi eredmények elérésére, hogy az
egyetemet Oxfordban végezhesse.
„Persze
az egyezség, amelyet kötött, irracionális volt, de nem ilyennek kell lennie
minden egyezségnek, amit a Mindenhatóval köt az ember?”
Az
oxfordi évek, melyek Peri életútjában az ezredfordulóra tehetők, a lány aztán
ismét két (vagy inkább több) vallási kultúra peremén és azok kereszttüzében
találja magát. Ezek az évek, ahogy az lenni szokott, újabb kérdésekkel és az
ezeken való filozófiai és egyéb tudományos berkekben való kalandozás
lehetőségével kecsegtetik, melyhez hozzájárul két barátnője, az iráni felmenőkkel
rendelkező Shirin és a muszlim vallást mélyen gyakorló Mona – és egy fura
professzor, akinek szintén különleges szerepe van a történetben, mind az
egyetemi évek, mind pedig a regény lezárásában. S így érkezünk meg Peri
jelenkori (2016-os) életéhez – bár ez némiképp csúsztatás, hiszen épp a negyvenes
Perivel ismerkedhetünk meg először egy luxusterepjáró vezetőülésén, lányával az
anyós ülésen. Peri egész életútját megismerve, számomra kissé váratlan
fordulatként értelmezhető az a művilág, melyben végül kikötött. Isztambul
plasztik előkelős köreiben találjuk, a kérdései azonban még mindig vele
tartanak. A jelen eseményei tulajdonképpen egyetlen félnapot ölelnek fel, mégis
hatalmas fordulatot hoznak a nő életébe.
„Hallgass
rám, Egér, kétfajta férfi van: akik összetörik a szívünket, és akik összerakják.
AZ első típusba szeretünk bele, de a másik típushoz megyünk hozzá.”
Az
Éva három lánya fontos témákat feszeget: az identitáskeresés, az istenkeresés és
ezek ambivalenciái vezetik legerőteljesebben a sorokat. Kedvelem Shafakban,
hogy olykor egészen maró társadalomkritikát fogalmaz meg, melyek nem csupán a
török társadalom működését érintik, s történeteinek ugyancsak visszatérő eleme
a feminista hang, mely a nők különböző kultúrákban és vallásokban való
helyzetét (ideértve a mindenféle jogokat, lehetőségeket) érintik. Nem volt ez
másként ebben a regényben sem. Shafak stílusában, elbeszélésének gördülékenységében,
a jókor és okosan beszúrt megjegyzéseiben számomra mindig öröm elmerülni, s
mivel több éve nem olvastam már tőle, így különösen jó élmény volt elmorfondírozni
az olvasottakon. Ami számomra kissé hiányosan jelent meg, az Shirin és Mona belső
világa, az ő nézőpontjuk és megéléseik fókuszáltabb kidomborítása, viszont
közben azt is gondolom, hogy az már egy olyan komplex szerkesztést igényelt
volna, melyet a regény valószínűleg nem bírt volna el.
„Nehezebb széttörnünk a
láncainkat, ha egyesek szeretnek megbéklyózva élni.”
Blogturné Klub
Tegye
fel a kezét, akit nem foglalkoztatott valaha Isten kérdése, a vallás, a hit
szerepe! Az isztambuli Peri életét – aki hívő muszlim édesanya és ateista
édesapa mellett nőtt fel – végigkísérte ez a kérdéskör. Nem meglepő, hogy
oxfordi tanulmányai során egy olyan teológiai szemináriumon köt ki, ahol a
vitatott módszerekkel dolgozó Azur professzor a legkülönfélébb nézetekkel bíró
diákokat gyűjti össze. 2023-ban, az Európa kiadó gondozásában az Éva három
lánya Elif Shafaktól új magyar borítóval jelent meg. Tartsatok velünk, ha
kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a regényről!
A turné állomásai
01.19.
Szembetűnő
01.21.
Readinspo
01.24.
KönyvParfé
Nyereményjáték
Játékunkban
nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy melyik Elif Shafak-regényből idéztünk.
A Rafflecopter dobozban a könyv címét várjuk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
„Tudod,
min gondolkodom azóta? Azon, hogy te vagy a hazám. Furcsa ilyet mondani?
Nélküled nincs otthonom ezen a világon. Kidöntött fa vagyok, a gyökereim mind
elszakadtak; fel tudsz borítani egyetlen ujjal.”
a Rafflecopter giveaway
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése