Richard Scarry: Esti mesék nem csak estére
Fordította: Réz András
Csillagérték: 9
2024
viszont úgy tűnik még messzebbre nyúlik vissza – vagy talán a nem túl távoli
jövőre vetül ki – mindazonáltal egy hosszas turné keretében lehetőségem nyílik,
hogy a Tesz-vesz város hat kötetével is megismerkedhessek. Bizony,
megismerkedés ez. Azt
gondolom – persze, ez csak személyes benyomás –, hogy az én generációmnak (és a
valamivel idősebbeknek és fiatalabbaknak) talán a tévés mesesorozatból vannak
meg inkább a vidám karakterek különféle kalandjai, így a Tesz-vesz könyvek
forgatása számomra is újszerű nosztalgiát jelentenek. Az első bejegyzésemet
két kötet köré fontam. Az egyik a klasszikus Tesz-vesz város kötet, melynek
formátuma talán a sorozat legismertebb sémáját követi, a másik pedig a mesék
szempontjából klasszikusnak mondható könyv, az Esti mesék nem csak estére.
Az
összesen három állomás alatt, melynek során hat Tesz-vesz könyvről írok majd,
biztosan kibuggyannak további emlékfoszlányok, viszont az egyik legegyértelműbb
párhuzam Tesz-vesz lakói és az egyik kedvenc gyerekkori játékom között, hogy
nagyon szerettem mindenféle városokat építeni (a ’90-es évek második felében erre
legalkalmasabbnak a videókazetták dobozai tűntek), és minden épületben
elszállásolni valamelyik dísztárgycsaládomat (igen, a másik mániám a virágboltok
polcain felbukkanó apró kerámiák felvásároltatása volt, gyakorlatileg bárkivel,
aki volt olyan bátor, hogy bevitt egy virágboltba). Mikor megtanultam írni, ezt
a városalapítási hullámot egészen odáig fejlesztettem, hogy különféle
cégtáblákat is fabrikáltam, nehogy a kis kerámiacicák unatkozzanak. Ennélfogva
nyilvánvalóan a Tesz-vesz város fellapozása ültetett fel igazán a nosztalgiavonatra,
és megígérem, hogy a következőkben már tényleg a könyvekről fogok írni (vagy
hát: igyekszem).
A
Tesz-vesz város már külső megjelenésében is igazi gyerekkönyv: nagy alapú,
keményborítós, fényes és strapabíró lapokkal, ráadásul épp olyan terjedelmes és
súlyos, hogy a legkisebbek könnyedén hurcolhatják szobáról szobára. Bárhol
felüthető és bármelyik oldalán el tudunk időzni. Mindezt természetesen a vidám
és színes illusztrációk is lehetővé teszik. Az első oldalakon végigsétálhatunk
Tesz-vesz város főutcáján, s az ablakokon bekukucskálva megismerkedhetünk azzal
a tevékenységgel vagy lakóval, aki bent tevékenykedik. A főutcán így
értelemszerűen üzletekkel és különféle szolgáltató intézményekkel találkozunk,
melyek közül némelyik talán napjainkban már picit idegenül hat (mint a cipész),
de az összbenyomást valahogy egyáltalán nem akasztja meg: sőt, további
témafelvetésként is jól tud működni. Az utcai korzózást követően pedig picit a
dolgok mögé is nézhetünk. Végigkövethetjük a gyerkőcökkel egy kézzel írt levél
útját a feladótól egészen a címzettig (ezt különösen javaslom áttekinteni, az
őszi szemeszterben egyetemistáknak magyaráztam el, hogyan kell levelet feladni:
lehet, hogy legközelebb egy Tesz-veszt nyomok a kezükbe). De megismerkedhetünk
egy általános kivizsgálás menetével, a környezetvédelem fontosságával és az
utazási eszközökkel is. A korosztályhoz illeszkedve pedig természetesen kiemelt
szerepet kap a kukás és a tűzoltó szakma – no és a vasút is.
Talán
felesleges is kiemelnem (de azért megteszem), hogy a Tesz-vesz várost több
szempontból is nagyon klassz választásnak tartom az ovisok és a kisiskolások
első két évfolyama számára (azért bátran kezdjétek mielőbb). Tesz-vesz város bármelyik
település megfelelőjeként működőképes, leképezi és vidám, játékos formában
mutatja be a valóságot. Ehhez az apró, célirányos versikék és bemutatások mellett
a város sokszínű lakossága is kellemes és hasznos időtöltést biztosít. Az
illusztrációk lehetővé teszik az önálló(bb) böngészést is, de amíg a gyerkőcök
nem tudnak olvasni, érdemes közös programként fellapozni a könyvet (egy idő
után persze úgyis kívülről fújják majd a szöveget is). A másik, hogy minden
oldalon erősen megjelenik a nevelői célzat, kezdve az otthoni munkamegosztástól,
a közlekedési szabályokon át, a környezetvédelemre való figyelemirányításig. Az is
nagyon szimpatikus volt, hogy – annak ellenére, hogy ahogy fentebb is írtam, a történet az 1960-as években jelent meg – nem annyira sztereotipizált, a
különféle munkakörökben találhatunk lányokat és fiúkat is. A felmerülő témák
nagyrészt univerzálisak (talán ezen a ponton billen el egy picit "fiúsabb" irányba). Szóval: irány Tesz-vesz város!
Másik
kötetnek az első Tesz-veszes bejegyzéshez egy picit más jellegű könyvet
választottam a sorozatból. Az Esti mesék nem csak estére egy kisebb alapú,
de ugyancsak keményfedeles, fényes és strapabíró lapokkal rendelkező, klasszikusabb
mesekönyv. Sőt, mesegyűjtemény(ke), ugyanis rövidsége ellenére öt kalandos
történetet is tartalmaz. Az előző gondolatmenetből kiindulva és picit jobban
megvizslatva a borítót meg a történeteket, ez a kötet talán egy picit fiúsabb.
A borítón is Cicó és apukája látható (ez is mennyire cuki megjelenítés) és a
történetek is talán inkább mini kalandregénykék. Persze, nem kizárólag! Az első
mese Cunami kapitány és a kalózok összecsapásáról szól, a második Szimat felügyelő
esetét mutatja be a banántolvajjal, a harmadik az egyik személyes kedvencem
talán, ha lehet egyáltalán rangsorolni. A Kocsicsere című mese egészen
elvetemülten fárasztó, mintha angol humorral fűszerezett történet lenne, közben
meg olyan édes-kedvesen béna a sztori, hogy nem lehet nem szeretni. A negyedik egyértelműen a horgászcsemeték
kedvence lehet, a záró mese pedig a Csőstül jön a baj, ami talán az
egyik legjobb választás volt kötetzáró történetnek. Ez a mese arra irányítja a figyelmet,
hogy egy tökéletesen elbaltázott napot is láthatunk tökéletesnek: ha akként
akarjuk látni.
A
szöveg ennek a Tesz-vesz kötetnek az esetében is Réz András fordítói munkáját
dicséri, a nyelvezet gördülékeny és a korosztálynak megfelelő. A játékos nevek –
melyekről az előző kötet kapcsán nem is írtam, de későbbi könyv kapcsán fogok
bővebben is – itt is dominálnak, ahogy a pajkos, színes illusztrációk is. A
mesék hossza tökéletesnek tűnik egy délutáni szundi felvezetéséhez (hiszen
ugye a mesék nem csak estére szólnak). A Tesz-vesz várossal ellentétben itt az
első néhány alkalommal a felolvasás mindenképpen szükséges (de utána
valószínűleg menni fog kívülről is a szöveg), másfelől viszont az illusztrációk
tökéletesen lekövetik a mesék cselekményét, úgyhogy akár maguk a gyerekek is
elmesélhetik a saját szavaikkal a történetet. Ahogy a Tesz-vesz város esetében,
itt is az ovis korosztály lehet az elsődleges célközönség. Ha inkább a hagyományosabb
mesekönyveket részesítenétek előnyben, az Esti mesék nem csak estére is
szuper választás lehet.
Richard
Scarry amerikai gyermekkönyv író és illusztrátor, aki több mint 300 könyvet
jelentetett meg júniusban ünnepelné a 105. születésnapját. Neve és az általa
megalkotott világ generációk számára csenghet ismerősen, hiszen ki ne ismerné a
Tesz-Vesz város híres állatait, akik hol különleges járművekkel közlekednek,
hol Tesz-Vesz város rejtélyeit oldják meg. Tartsatok velünk ezen a különleges
turnén, ismerjétek meg a Móra Kiadó által megjelenített sorozat egyes köteteit,
merüljünk el együtt a Tesz-Vesz városi forgatagban és nyerjetek egy általatok
választott Tesz-Vesz kötetet a Móra Kiadó jóvoltából!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése