Miatta nyílnak máig a napraforgók. A
Mona Lisa mosolya című filmben van egy jelenet, mikor a reformer tanárnő, Miss
Watson felmutatja van Gogh festményét. Nem az eredetit, hanem egy olyan
másolatot, melyet akárki kifesthet számok alapján (milyen érdekes, hogy húsz
évvel a film bemutatása után a számok szerinti festegetés ismét virágkorát
éli).
Marta Molnar: A napraforgók titkos élete
Fordította: Hoppán Eszter
Csillagérték: 9
A
film vége felé az ugyanezen analógián való virágfestés mintegy a diákok és a
tanárnő megbékélését is illusztrálja. Van Gogh népszerűségét is hivatott
jelezni számomra ez a jelenet. A művészet mindenkié – de vajon bő száz évvel a
holland festőművész halála után elgondolkodunk-e a napraforgós festményeket
pásztázva, hogy ezek milyen könnyen válhattak volna az enyészetté, hiszen a
kortársak nem becsülték (fel) a 19. század furcsa figurájának alkotásait? S
tudjuk-e, hogy kinek köszönhetjük mégis, hogy ezeket a jelentős festményeket
napjaink múzeumainak ékköveként tartjuk számon?
A
történelem és a történelmi emlékezet narratíváit ismerve, kevéssé meglepő, hogy
egy nő minden erőn felül való kitartását kevéssé tartjuk számon, így az sem
okoz különösebb meglepetést, hogy Johanna Bonger neve a tágabb közönség számára
egyáltalán nem hangzik ismerősen. Pedig mennyire érdemes a történetével
megismerkedni! A napraforgók titkos élete hangulatos borítójával, sokat sejtető
fülszövegével és nőtörténeti kincseivel hívogatott magához, s egyáltalán nem
okozott csalódást, sőt! Ha valaha is magával ragadott van Gogh művészete, ha
egy pillanatra is megálltál egy festménye előtt egy múzeumban vagy egy fotót
megpillantva, ha valaha is érdekelt, hogy a szomorú szemű festő a bekötött
fülével milyen kanyargós és kalandos úton vált elismert, kedvelt és talán az
egyik legismertebb festőjévé a 19. századi művészettörténetnek, akkor Márta
Molnár könyve bizonnyal sok-sok érdekes újdonságot fog tartogatni a számodra!
„–
Egy nap majd találkozol a megfelelő férfival, és férjhez mész, Jo.
–
Vagy független nő leszek.
–
Isten ments! Nincs ok a kétségbeesésre.”
Vincent
van Gogh életéről és munkásságáról felszínes információim voltak. Nem voltam
járatos a pontos élettörténetében, nem olvastam életrajzot vagy
művészettörténeti áttekintést a festészetéről. Ha elém kerül egy van Gogh
festmény, azért jó eséllyel meg tudom mondani, hogy az ő ecsetvonásait vélem
felfedezni az alkotáson – bár minden bizonnyal akadnak, akik tudnának fogni
rajtam. Azokat az alkotásokat, amelyek – valószínűleg a legismertebbek – az
eddigiekben elém kerültek, nagyon kedveltem. Szeretem a kék megannyi
árnyalatát, a sárgával való kontrasztját, s persze: a napraforgókat. Márta
Molnár erre az analógiára, a „napraforgós tudásunkra” építve egy kalandos
történelmi-kortárs, váltott szempontú regényben meséli el azt az eddigiekben
minden bizonnyal sokak számára titkos életet, mellyel a holland festő munkái
megmenekültek az elől, hogy egy 1800-as évekbeli tyúkólban végezzék
térelválasztóként.
„A nők olyanok, mint a
csatornák, kiszámíthatóak és nyugodtak, az élet támogatói. A férfiak olyanok,
mint a bárkák, amelyek sok kikötőben megfordulnak, utaznak, kalandokat élnek
át, és kincseket gyűjtenek. A feleségek olyanok a férjeknek, mint a csatornánk
a bárkáknak. Fontosak. Az amszterdami élet elképzelhetetlen lenne csatornák
nélkül.”
A
napraforgók titkos élete két idősíkon halad. Az egyik szálon, napjainkban
Emsley története bontakozik ki, aki egy amerikai aukciós házat vezet társaival.
Annyit itt gyorsan meg is jegyeznék, hogy a kortárs szállal nem nagyon tudtam
mit kezdeni, mert ugyan (ennyi spoiler talán belefér), a múlt és jelen az
aukciós szálon kívül is összekapcsolódik – ráadásul egészen izgalmas módon –,
napjaink kitérői egyértelműen egy kis enyhületet hoztak a történelmi szál
feszített elbeszélésébe. E szempontból abszolút felüdülés volt a szerzői
utószóban arról olvasni, hogy maga Molnár is érzékelte, hogy a 19. századi
cselekménysor elbeszélésébe érdemes olyan kitérőket és epizódokat beiktatni,
melyek egy picit könnyítenek az alaptörténeten. Ezzel maximálisan egyetértek, s
bár – mint ahogy említettem is –, a kortárs fejezetekkel nem nagyon tudtam mit
kezdeni, elbeszélői és befogadói szempontból is jó (technikai) megoldásnak
tartom az Emsley-szálat.
„Úgy beszélsz, mint az
iskolaorvos. Az olvasás hátrányosan befolyásolja a fiatal nők mentális
állapotát, és melankóliát okoz. Meg volt győződve arról, hogy a romantikus
regények minden rossz gyökerei. Továbbá úgy vélte, hogy a ››független
gondolkodású‹‹ kifejezés egy nő esetében egyenlő azzal, hogy zavart elméjű.”
…és
igen, Johanna Bonger élettörténete és főként kitartása egészen elképesztő és
példaértékű. Természetesen, regényről lévén szó, sok mindenben kell
hagyatkoznunk a szerző korabeli forrásokon nyugvó és az azok hiátusait kitöltő
munkáján, ugyanakkor Johanna van Gogh-Bonger alakja igazán méltó kötetben
jelenik meg az olvasók számára. (Amennyiben nem ismered a van Gogh testvérek
történetét, és szeretnéd a könyvből megismerni, ugorj a következő bekezdésre.)
Johanna Theodorus van Gogh, Vincent testvérének felesége volt, frigyükre
1889-ben került sor. A rövid házasság a kornak megfelelő miliőben indult, Theo
lelkesedése testvére művészete iránt, s elköteleződése amellett, hogy munkáinak
bemutatására és népszerűsítésére megfelelő körülményeket biztosít majd, hamarosan
Johannára is áthagyományozódott. Illetve, részben a tragikus körülmények és a
lelkiismeret is ezt követelte meg a fiatal nőtől. 1890-ben Vincent van Gogh
meghalt, ez pedig végérvényesen és visszafordíthatatlanul megváltoztatta
Johanna életét. Egy évvel később ugyanis férjét hasonló körülmények között
veszítette el. A fiatal özvegy és édesanya minden ismerőse igyekezett
lebeszélni és óva inteni őt, hogy a férjével Vincentnek tett ígéretét véghez
vigye. Az 1800-as évek második fele még nagyon nem a nők bimbózó lehetőségeiről
szólt, így tulajdonképpen – a társadalmi berendezkedés alapján – van Gogh
festményei pusztulásra voltak ítélve. De hány és hány olyan történetet
ismerünk, melyeket az emberi kitartás, a mindenen átívelő hit még a reménytelen
helyzetből is kisegített, sőt, felvirágoztatott. Ennek a hihetetlen kitartásnak
útját beszéli el a regény, meglehetősen realisztikus és ezáltal olykor egészen
megterhelő formában.
„Eduardba vagy szerelmes,
vagy az ideába, a szerelem eszményébe?
A reménybe kapaszkodsz, vagy a
nyomorúságba?”
Márta
Molnár egyértelműen szívét és lelkét beleadta ebbe a regénybe – ez egészen
nyilvánvaló a történettel haladva. A már említett szerzői utószó pedig még
inkább alátámasztotta ezt a benyomásomat. Az általa végzett írói, anyagi
befektetés figyelemre méltó. A napraforgók titkos élete tökéletesen illeszkedik
azon élettörténetek vagy regényes élettörténetek sorába, melyek megerősítenek
minket (nőket) abban, hogy kitartással és tiszta, igaz hittel nincs lehetetlen.
Ezek azok a történetek, melyeket egy-egy olyan helyzetbe keveredve, mikor
elbizonytalanodom az ottlétem létjogosultságán, megerősítenek abban, hogy igen!
Itt a helyem, engem itt várnak – nem fognak kifütyülni, nem fognak megdobálni
és nem kell úgy és olyan határozottsággal kiállnom a megszólalás jogáért, mint
a nőknek a korábbi évszázadokban. Megtették helyettünk, megvívták a legnagyobb
harcokat (melyeket viszünk tovább). A mi feladatunk az, hogy ne hagyjuk a
feledés homályába veszni a nevüket és a történetüket. Márta Molnár pedig
mindent megtett annak érdekében, hogy Johanna van Gogh-Bonger esetében ez így
legyen. Köszönet érte!
„Ha egy belső hang azt
mondja, hogy nem tehetsz meg valamit, akkor mindenképp tedd meg,
és akkor a
hang elhallgat.”
Blogturné Klub
Ha
azt mondjuk, Vincent van Gogh, rávágod Johanna Bonger nevét? Ki volt ez a
titokzatos nő, akinek köszönhetően ismerhetjük van Gogh művészetét? Tartsatok a
Blogturné Klub három bloggerével, és fedjük fel együtt a napraforgók titkát! A
turnét követve, meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a Libri Könyvkiadó
jóvoltából!
A turné állomásai
08.28.
Szembetűnő
09.01.
Csak olvass!
09.04.
KönyvParfé
Nyereményjáték
Mi
más is játszhatná a regényhez kapcsolódó játékban a főszerepet, mint Vincent
van Gogh festményei? Minden állomáson találtok egy-egy részletet a művész
valamely festményéről. A feladatotok, hogy a kép címét beírjátok a Rafflecopter
megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése