A General Press Kiadó gondozásában
jelent meg Nicholas Sparks legújabb könyve, a Minden szívdobbanással. Hope és
Tru szerelmi történetébe Sparks - most első ízben - saját magát is
beleírta...tartsatok hát vele és a Blogturné Klub három bloggerével, hogy a
fiatalon elszakadt szerelmeseket újra egymás mellett láthassuk. A turné végén
tiétek lehet a kötet egy példánya is.
Nicholas Sparks: Minden szívdobbanással
General Press Kiadó, 2018, 320 oldal
Fordította: Pejkov Boján
Csillagérték: 8
A napokban az egyik könyves csoportban láttam egy képes idézetet arról, akkor tudod igazán, hogy egy szerzőt szeretsz, hogy - témától fülszövegtől függetlenül - azonnal el akarod olvasni a legújabb könyvét. Kissé közhelynek tartom, de tulajdonképpen van benne igazság. Számomra nagy élmény, hogy vannak olyan kortárs szerzők (és remélem, idén is csatlakoznak hozzájuk), akik esetében abszolút helytálló ez a megállapítás. A tizenegyedik Sparks-könyvértékelőmet pötyögve talán elhiszitek, hogy az amerikai bestseller író is ilyen számomra. Holott talán minden kedvencem közül ő az egyetlen, aki gyakorlatilag a Szerelmünk lapjai óta ugyanazt a történetet írja újra és újra. Valahogy mégis mindig magával ragad az a lelkület és hangulat, ami a könyveiből – és egyébként magából a szerzőből is – árad. A Minden szívdobbanással mégis hagyott maga után bennem egy kis kettősséget.
"A sorssal nem tudunk szembeszállni.
Becsüljük meg inkább a legszebb adományát, a szerelmet."
@szembetuno_blog |
Sparks könyvei azon kevesek közé
tartoznak, melyeket az előszó első betűjétől a zárszó utolsó betűjéig elolvasok.
Talán erről már írtam korábban is, de valahogy annyira személyesnek és a
történethez tartozónak érzem e sorait is, hogy ez hagyománnyá lett. Maga a
regény egy külön bevezetéssel indul, melybe Sparks önmaga perspektíváját írja
– egy ismerőse felhívja a Rokonlelkek nevű postaládára a figyelmét, s mint
lelkes író, azonnal utánajár az abban talált titokzatos történetnek. Spoiler! Amennyire éreztem, hogy
ez a nyomozás fiktív kerete a fő történetnek, annyira biztosan magam elé is
képzeltem, ahogy ez a csupaszív és naiv ember valóban besegít egy építkezésen,
hogy többet tudhasson meg a levelek íróiról. Spoiler vége! Sparks gondosan felvezeti, hogy
nyomozása sikerrel zárult, ám a valós helyeket és személyeket a felismerhetetlenségig
megváltoztatta. Így kanyarodunk vissza az 1990-es évekre, s ismerkedünk meg a
zimbabwei születésű Trúval és az észak-karolinai Hope-pal. A harmincas éveikben
járó fiatalok egyrészt egy Tru múltjával kapcsolatos titok, másrészt pedig Hope
kutyájának, Scottie-nak a balesete révén találkoznak a tengerparton. Kettejük
története egyáltalán nem ismeretlen azok számára, akik egynél több könyvet
olvastak a szerzőtől. Játsszunk el a gondolattal, hogy a Szerelmünk lapjai
Ellie-je Noah helyett inkább Lont választja, megspékelve néhány hiányos
információval (mint Lon vezetékneve) és egy kontinensnyi távolsággal. Ezzel nagyjából
össze is áll a Minden szívdobbanással képlete. Majdnem. Ha ironikusnak
éreztétek volna ezt a kis gondolatmenetet, csak részben tegyétek – ugyanis én
magam nagyon szeretem ezt a szerző történeteiben ezt a „mi lett volna ha…”
játékot.
"Azt hiszem, sok ember fejében megfordult már a gondolat: mi lett volna, ha a szívemre hallgatok? Erre a kérdésre azonban soha nem kaphatunk választ. Az élet megannyi rövidebb élet sorozata, és mindegyik csupán egy napig tart. Minden megélt nap magával hozza a választási lehetőségeket és a következményeket, amelyek - ha egymás mellé kerülnek - azzá tesznek minket, akik vagyunk."
A Minden szívdobbanással esetében viszont kicsit azt éreztem, hogy Hope és
Tru karaktere az eddigieknél is elnagyoltabb és sematikusabb, a történet pedig –
mindamellett, hogy a sparksi hangulat működött – kissé jellegtelen maradt. Úgy
érzem, hogy ezzel maga a szerző is tisztában volt, s ezért (is) vonta be a
regény a regényben szálat a történetbe (persze lehet, hogy pont fordítva történt: és előbb volt meg a kreatív kerettörténet, s ehhez csatlakozott egy átlagos romantikus). Erre egyébként ki is tér a sztori feloldásában (A szerző megjegyzése),
ami egyrészt szimpatikus volt, másrészt picit magyarázkodásként hatott. Az sem sokat segített a történet szerethetőségén, hogy szokatlanul sok hiba csúszott a szövegbe (ez nyilván nem a szerzőt érinti), ami egészen meglepő volt számomra. Mindemellett az is tény,
hogy a saját szál elbeszélése volt az igazi Sparks, tehát az a kerettörténet,
amit az író a regény köré font. Ez adta meg végül számomra a kettősség mérlegének
pozitív nyelvét, ami miatt azt mondhatom: nem ez a szerző igazi regénye (és nem
kell azt mondanom, hogy a Minden szívdobbanással egyáltalán nem sikerült). Úgyhogy,
maradt a kettősség. Bízom benne, hogy következő könyvében Sparks ismét nagyot
dob majd. Én továbbra is nagyon szeretem a történeteit.
Blogturné Klub
A turné állomásai
01.13. - Szembetűnő
01.15. - Betonka szerint a világ...
01.17. - Nem félünk a könyvektől!
01.15. - Betonka szerint a világ...
01.17. - Nem félünk a könyvektől!
Nyereményjáték
A
történet szerint Sparks egy tengerparti postaládában, a Rokonlelkeknél talál rá
Hope és Tru történetére. Játékunkban híres-nevezetes és - természetesen -
romantikus helyeket osztunk meg veletek. Feladatotok, hogy a képek alapján
kitaláljátok, melyik magyar városban járunk :)
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése