Robert Wittmann-David Kinney: Az ördög naplója

Az Athenaeum gondozásában jelent meg Robert Wittmann és David Kinney kötete, Az ördög naplója - Alfred Rosenberg és a Harmadik Birodalom ellopott titkai címmel.

Robert Wittmann-David Kinney: Az ördög naplója

Eredeti megjelenés: 2016.

Hazai megjelenés: 2016.

Kiadó: Athenaeum

Fordította: Bayer Antal

Téma, műfaj: történelmi, dokumentumregény

Megrendelhető: ITT

Oldalszám: 544

Csillagérték: 8

Fülszöveg:

Átütő II. Világháborús dokumentum – egy lebilincselő nyomozás történetébe csomagolva. Az ördög naplója az Alfred Rosenberg náci államhivatalnok és filozófus (Hitler jó barátja) által papírra vetett személyes napló eltűnésének körülményeit vizsgálja, és feltárja annak titkos lapjait, hogy egy teljesen új, eddig sosem hallott történetet meséljen el a nemzeti szocialisták hatalomra jutásáról és a Holokauszt eredetéről. Alfred Rosenberg a kezdetektől fogva Adolf Hitler legbelsőbb bizalmi köréhez tartozott. Azzal szerzett hírnevet magának, hogy aljas koncepciókat gyártott és terjesztett a zsidóság társadalomból kiűzésének és megsemmisítésének szükségszerűségéről. A Harmadik Birodalom hajnalán adta ki főművét, A huszadik század mítosza című esszét, amely a náci társadalomszemlélet egyik pillérévé vált.

Rosenberg és Hitler

A II. világháború máig tele van rejtélyekkel, elhallgatásokkal, mítoszokkal és legendákkal. Érthetetlen jelenségekkel, eseményekkel és személyekkel. Olyanokkal, amikre/akikre számomra tényleg nincs magyarázat a józan ész berkein belül. Hitler és köre, valamint az ő cselekedeteik, élet -és világfelfogásuk például ide tartozik. Sokakhoz hasonlóan, engem is bevonzanak az olyan kiadványok, amik valamiféle magyarázatot, információt adnak a 20. század első felének eseményeivel kapcsolatban. Még akkor is, ha tudom: nincs magyarázat.

Alfred Rosenberg

Legendák, mítoszok- írtam pár sorral feljebb. Nem véletlenül. A náci Németország vezetőit számos ilyen monda övezi. Egy-egy ilyen fókuszba kerülése a mai napig felvillanyozza az embereket. Nem ok nélkül készül számos tényfeltáró riport például Hitler személyével kapcsolatban. Az emberek számára valamiért befogadhatatlan, hogy egy tömeggyilkos egyszerűen, önszántából vetett véget életének, ezért az öngyilkosság körülményeivel kapcsolatban elejtett morzsákból várakat képesek építeni Hitler dél-amerikai emigrációjáról és hasonlókról. Persze, nem minden elcsepegtetett információ, egyszer valaki által látott irat vagy napló légből kapott koholmány. Napjainkig is akadnak olyan dokumentumok, amik adott esetben sok-sok éve a padlások/pincék mélyén porosodnak, vagy épp ismeretlenek tulajdonában találtak óvó kezekre, elzárva minden nyilvánosság és történészi szem elől. 

Robert Wittmann és David Kinney kötete a detektív és a dokumentumregény jegyeit magán viselő kiadvány, melyben a szerzők a náci Németország egy jelentős alakja, Alfred Rosenberg ismeretlen, eltűnt naplójának felderítését jegyzik le. Pontról pontra. Az igazat megvallva, ha náci vezető személyeket kellene felsorolnom, Rosenberg szinte biztosan nem jutna eszembe első körben. Himmler, Göring, Goebbels, Ribbentrop vagy Speer jóval inkább, holott Alfred Rosenberg volt Hitler legfőbb ideológusa. Gyakran jótékony homály fedi egyes rendszerek ideológusait, s fókuszálunk helyettük - a nácizmus esetében - a tényleges népirtás elkövetőire. A Lebensraumot vagy a fajelméletet szimplán Hitler Mein Kampfjának tulajdonítjuk, esetleg még hozzákötjük Nietzsche nevét, akinek tulajdonképpen semmi köze nincs a nácizmushoz. Aki a Zarathustra szavait kiforgatta és díszesen tálalta Hitler előtt nem más volt, mint Rosenberg. E kiindulópontból pedig talán a legkevésbé sem túlzás, hogy a naplója utáni nyomozás dokumentumkötete Az ördög naplója címet viseli.

Robert Kempner

A kötetben bemutatott történelmi nyomozás ékes példa arra, hogy valóban vannak olyan, a náci Németország idején keletkezett dokumentumok, melyek csak napjainkban kerülnek napvilágra. Talán azért, mert egyszerűen elkallódtak, talán azért, mert akadnak olyan tulajdonosok, akik "jobbnak látták", ha ezek óvásáról maguk gondoskodnak. A világháború utáni zűrzavar remek táptalajt biztosított mindkét eshetőségre. Az átláthatatlan iratmennyiség egyszerűen nem tette lehetővé, hogy minden lapot átvizsgáljanak, mint ahogy azt sem, hogy egyiknek-másiknak észrevétlenül lába kelljen. Ugyanakkor említést kell tennünk arról is, hogy egyes személyeknek ez a zűrzavar kitűnő lehetőség volt arra, hogy saját érdekeinknek megfelelően lavírozzanak a régi és új rendszer között. Az ördög naplójában megismerhetjük Robert Kempnert is. A zsidó ügyvéd az 1920-as években már javasolta a nemzetiszocialista párt betiltását, majd a náci hatalomra jutás után emigrált. A világháborút követően - visszatérve emigrációjából - a nürnbergi per kiemelkedő alakjává vált, irathamisításairól vált hírhedtté. 

Rosenberg naplója

Az ördög naplója nem könnyű olvasmány. Az olvasó részéről jó adag már meglévő tudásanyagot feltételez. Az elbeszélést sok esetben túl vontatottnak találtam, amit két oknak tulajdonítottam. Az egyik, hogy picit elszoktam a történelmi dokumentumregény, szakirodalom olvasásától - nem mellékesen: hatalmas információmennyiség hullott rám. A másik pedig az, hogy a cím és a fülszöveg alapján jóval nagyobb részletek közlését feltételeztem az eredeti naplóból - ami egyébként 2013 óta a Holokauszt Múzeumban található. Összességében lehengerlő az a nyomozómunka, az a tudás, ami a napló hollétének felderítéséhez szükségeltetett. Ahogy az imént említettem, szívesen olvastam volna az eredeti napló szövegéből is. A könyv elsősorban azok számára lehet érdekes, akik tájékozottak a korszakkal kapcsolatban, és kicsit más perspektívából ismernék meg akár a nürnbergi pereket, akár egy korabeli irat felderítésének nehézségeit.