Szembetűnő

Információ

Szem

Betű

Kiadói sorozatok

Kedvenc sorozatok

2015. október 25., vasárnap

Heti szumma XIII-XIV.

Heti szumma a Szembetűnő -többnyire- minden vasárnap jelentkező rovata, mely július 26-án indult útjára. Ebben a rovatban arra invitállak Titeket, hogy közösen elevenítsük fel az adott héten közzétett blogbejegyzéseket, így lehetőség nyílik arra, hogy amit hét közben kihagytál, itt elolvashasd. Fontos, hogy nem a bejegyzéseket ismétlem meg, hanem olyan háttérinformációkat, kiegészítéseket láthatsz, melyek nem kerültek bele a bejegyzésbe, illetve, rögtön átnavigálhatsz nem csupán a könyvről szóló értékelésre, hanem a könyv megrendeléséhez is. Ezek mellett megtudhatod, mely közzétételek voltak a heti kedvencek, és hogy milyen könyvek értékelésére számíthatsz a következő héten. Ugyanakkor felvillantok néhány morzsát a mindennapjaimból, és a Szembetűnő Facebook-hetéből is.

Ez történt két hét alatt

Nem mintha babonás lennék, de azért milyen jól jött ki, hogy pont a 13. heti szummánál döntöttem úgy, hogy két hetet egybeveszek, és egy bejegyzésben számolok be az apró kis történésekről. Illetve: ezek a történések nem is voltak olyan aprók. Minden bizonnyal, a legfantasztikusabb másfél-két hét áll mögöttem, amit csak egy magamfajta beállítottságú gyakornok el tud képzelni.

Gyakorlati örömök

Történt ugyanis, hogy megkaptam a bizalmat és a lehetőséget, hogy a történelem mentoromat helyettesíthessem lábadozása idején, néhány napig. Így megtarthattam (magyarból és történelemből összesen) kereken tizenöt órát, ebből (magyarból és töriből összesen) 12 órát egyedül, mentor, "felügyelet" nélkül. Persze, tudom, hogy a gyakorló tanároknak ennél jóval több a heti óraszáma, de egy gyakornok nagyjából hat órát tanít(hat(na)) hetente. Így azért mégiscsak életszagúbb volt ez az egész. 
Múlt szombaton részt vettem az Osztályéneklési Fesztiválon
Hét közben figyelemmel kísérhettem a felkészülést is
A legnagyobb nehézséget számomra a sok új arc és társaság jelentette. Eddig három osztályban tanítottam magyart vagy történelmet, és örömmel konstatáltam, hogy nagyjából mindenkit sikerült arc, név és osztály szerint megjegyeznem - picit több, mint száz diák esetén szerintem ez azért nem olyan rossz. No, az említett héten ehhez még érkezett 120-130 újabb diák...képzavar, de izgalmas feladat. Ráadásul tizenkettedikben is tarthattam órákat, ami általában kimarad a gyakornok életéből. Egyrészt, hogy esetlegesen ne maradjon le az érettségiző osztály, másrészt azt gondolom, amiatt is, mert itt már olyan elenyészőnek tűnik az az 5-6 év korkülönbség, hogy minimum kérdőjeles, hogy elfogadja-e a társaság a "kistanárt" (nagyon utálom ezt az elnevezést, nem is használom). Jelentem: nem adódott probléma, és imádtam a tizenkettedikesekhez (is) bemenni.  Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért! Szóval, egyáltalán nem volt egy szusz időm sem unatkozni, és egyszerűen lubickoltam ebben az egészben. Talán ezért nem volt erőm, de leginkább: kedvem ahhoz, hogy megírjam a heti összefoglalót. Nem akartam lezárni a hetet. Mint kiderült, aggodalmam feleslegesnek bizonyult: hétfőtől minden folytatódott a maga útján - immár kisebb óraszámban.


A blogon történt

Mindeközben pedig a blog sem szunnyadt. No, jó. Ezen a héten egy picit mégis. Ennek oka az őszi szünet kezdete, ami - nem is titkolom - már picit jól esett. Valahogy akkor sikerült elfáradnom, mikor megálltam. Ennek nyomát őrzi az az egyetlen recenzió, ami tegnap került fel a blogra. Az elveszett és meglett dolgok könyve igazi kis különlegesség az idei olvasmányaim sorában. Valahogy A kis herceg jutott róla eszembe. Amit -tévesen- gyerekkönyvnek tartunk, talán a története vagy a nyelvezete miatt, holott megérteni a benne rejlő mélységet -véleményem szerint- csak felnőttkorban tudjuk. Erről a könyvről olvashattatok tehát nálam ezen a héten, előtte azonban három másik, friss megjelenéssel is megismerkedhettetek, kettőt pedig meg is nyerhettetek, hiszen a Blogturné Klub egy-egy turnéján vettem részt velük.
Brooke Davis: Az elveszett és meglett dolgok könyve
Az első egy olyan könyv volt, ami valahogy nem került hozzám túl közel. Vagy én nem kerültem hozzá túl közel, nem tudom. A lényeg -úgy hiszem- ugyanaz. A Neked adom a Napot kétségkívül egy kiváló könyv, ezt érzem, éreztem...és ezt a véleményem tartom is. Csupán az történt, hogy bennem nem találta meg a célközönséget. 
Nem úgy, mint a hét másik két könyve. Hercsel Adél: Magyar szeretők riportkönyve régóta várólistás volt nálam, és a kiadó jóvoltából még megjelenés előtt olvashattam is. Mit mondjak? Maga a megcsalás elég ismeretlen előttem, de az mindig is érdekelt, hogy miért csinálják az emberek. Mi értelme az állandó hazudozásnak, az önáltatásnak, párunk és önmagunk becsapásának? Választ valahogy ebben a könyvben sem találtam, mindenesetre sok-sok magyarázatszerűt, számomra felfoghatatlan élethelyzeteket viszont igen. És ugye, az sosem baj, ha az ember ismerkedik a jelekkel...
A harmadik könyv pedig A lány hét névvel című kötet volt, ami a dokumentumregény és a memoár érdekes elegye egy olyan országról, melyről keveset tudunk. A 21. századi totális diktatúra hazája, Észak-Korea egy olyan polgára írta a könyvet, aki tizennyolcadik születésnapja előtt nem sokkal hagyta el az országot. Így első kézből ismerkedhetünk meg az észak-koreai mindennapokkal, és azzal, hogy lehet egy teljesen más civilizációban, egy korábban nem egészen így bemutatott világban boldogulni, visszakapni a legközelebbi hozzátartozókat...Hyeonseo Lee őszinte beszámolója mély benyomást tett rám. Ajánlom!
…és a tervek

Az őszi szünetben ismét friss megjelenésekkel várlak majd Titeket, annál is inkább, mert azért egy picit elmaradtam az olvasmányaimmal. 
A Libri még október első heteiben juttatott el hozzám két nagyon jónak ígérkező könyvet, ezekről mindenképp szeretnék írni. Illetve, a General Press Kiadó gondozásában megjelent, Ha eljő az éj olvasása már folyamatban van, de a Kiadó még két másik könyve is vár rám - ezekkel turné lesz...ééés az Athenaeum három könyve is a várólista elején szerepel. Az egyik egy heti megjelenés, erről igyekszem a hét első felében írni. A másik kettő pedig november első, illetve második hetében érkezik turné formájában. Nagyon izgalmas, mindkét turné kampányfőnöke én vagyok, mindkét könyvet megnyerhetitek! Remélem, kedvetek lelitek majd az értékelésekben, és szuper könyveket tudok majd a figyelmetekbe ajánlani.


 Tartsatok velem továbbra is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése