Te játszod már a játékot?

Hiszel abban, hogy minden nap értékes? Hiszel abban, hogy minden napban találhatsz valami szépet és értékeset, aminek örülhetsz? Én hiszem, hogy minden nap számít, hogy minden nap tartogat egy kis napfényt, és mindig van, aminek örülni lehet. De, ha nem is tökéletes a napod, a remény mindig ott csillog, hogy a holnap szebb lehet.

Eleanor H. Porter: Az élet játéka
Eredeti megjelenés: 1913
Hazai megjelenés: 1983
Kiadó: Szent István Társulat
Fordította: Forcher Irma
Illusztrálta: Róna Emy
Téma, műfaj: motiváció, optimizmus
Megrendelhető: ITT
Oldalszám: 190 oldal
Csillagérték: legfelső polc

Fülszöveg:
Tudat alatt mindnyájunkban ott él még a hajdani gyermek, hacsak a nevelés, a világ elszürkítő hatása máris ki nem ölte belőlünk. E kis regényben nem a felnőttek világa öli meg a gyermekit, hanem megfordítva: egy hús-vér gyermek hódítja meg varázsával a felnőttek állig begombolkozott világát - szinte játszva. Mondanivalója - hogy örömre születtünk a világra - mindig és mindenütt érvényes.

Mielőtt megijednél, kedves Olvasó: csupán egy kislányt szeretnék bemutatni, aki a bevezető gondolatokhoz hasonlóan gondolkodik – persze, lehet, hogy már réges-rég ismered őt. A kis Pollyanna ugyanis már több, mint 100 éve tanít minket a játékra...

Georgiana Terry mint Pollyanna
a könyv 2002-es filmadaptációjában

Nem emlékszem pontosan, mikor ismerkedtem meg a játékkal (bár titkon talán már ismertem magamtól is), azt pedig pláne nem tudnám összeszámolni, hogy azóta hányszor olvastam el a könyvet. Legutóbb éppen ma. Először csak kölcsön kaptam, aztán hamar beláttam, hogy mindenképp szükségem van arra, hogy bármikor levehessem a polcról. Kicsit nehéz volt rátalálnom, de miután rájöttem, hogy a „kegyes vegyesben” (ez egy aprócska bolt Pécsett az Irgalmasok utcájában - természetesen nem ez az üzlet neve, de gimnázium óta így ismerem) minden bizonnyal megtalálom. Nem csalódtam, s hamar sikerült is beszereznem. Az 1913-ban Eleanor H. Porter által írt, eredeti címen „Pollyanna” címen megjelent írás hazánkban (a véleményem szerint sokkal többet mondó) Az élet játéka elnevezést kapta. A megjelenés óta – természetesen – több filmes feldolgozás is készült, legutóbb 2002-ben. De, mint az esetek többségében (noha a filmes feldolgozás magával ragadó), itt is a könyv adhat többet a léleknek.

„Ha az ember szorgalmasan keresgél valami után, aminek örülhet, 
el is felejti azt, amit tulajdonképpen kívánt.” 

A könyvből először a Disney
forgatott filmet,
1960-ban

– mondja kis főszereplőnk. Pollyanna árva kislányként érkezik egyetlen még élő rokonához, a gazdag vénkisasszonyhoz, Polly nénihez. És ahogy a néni életét, úgy forgatja fel az olvasóét is egy csapásra. A kislány ugyanis mindenben talál valami jót, aminek örülni lehet. Persze, néha szürreális, néha túl utópisztikus – egy ideális világ, ahol mindenki nyitott, és felfedezi életének addig észrevétlen szépségeit. De végeredményben azért annyit mégiscsak megállapíthatunk: amennyi energiát belefektetünk a szomorkodásba, ugyanannyi erővel találhatunk egy kis kapaszkodót is, és akár jól is érezhetjük magunkat. (A szomorkodás egyébként is unalmas.) S végül azon kaphatjuk magunkat, hogy:

 „játszottam, de nem is vettem észre, hogy játszom. Az ember, ha belejön, sokszor van vele így. Annyira megszoktam már, hogy mindig keresek valamit, aminek örülhetek. És higgye el, legtöbbször sikerül is. Csak éppen türelem kell hozzá.”

Különösképp most, az Ünnep közeledtével tartottam fontosnak, hogy szó essék erről. Nem kellenek méregdrága ajándékok, nem kell „belebolondulni” a forgatagba…ha nem szeretettel csináljuk, nem szeretettel készülődünk, és nem szeretettel látjuk vendégül a hozzánk betérőket, akkor az egész mit sem ér. Legyen ez a suta tanulsága e bejegyzésnek. A könyvet pedig szívből ajánlom a nem-molyoknak is, a maga 180 oldalával könnyű olvasmány…és akár ajándékba is szánhatjuk.

És még valami:

Jelenet a filmből

„Az embereknek bátorításra van szükségük. Az megduplázza természetes ellenálló képességüket…Ahelyett, hogy örökké szemükre vetnénk hibáikat, dicsérjük erényeiket. Próbáljuk meg, hogy kivonjuk őket rossz szokásaik bűvköréből. Segítsük hozzá, hogy megtalálja jobbik énjét, azt, amely győzni fog!..Egy szép, derűs, jóindulatú jellem olyan, mint egy jótékony ragály. Egy egész város képét megváltoztathatja…Az emberek azt sugározzák ki, ami szívükben és gondolataikban székel. (…)…Ha várjuk a bajt: nyakunkba szakad. Ha csak jót remélünk, abban lesz osztályrészünk.”

Hiszel abban, hogy minden nap értékes? Hiszel abban, hogy minden napban találhatsz valami szépet és értékeset, aminek örülhetsz? Én hiszem, hogy minden nap számít, hogy minden nap tartogat egy kis napfényt, és mindig van, aminek örülni lehet. De, ha nem is tökéletes a napod, a remény mindig ott csillog, hogy a holnap szebb lehet.

Szeretettel, 

Patrícia