A
Naphegy Kiadó mesés életrajzi turnéja előtt egyértelmű volt, hogy mindegyik
mesekönyvről külön bejegyzésben szeretnék írni, bár a konkrét turnészervezés
előtt picit elbizonytalanodtam. Vajon, mindegyik meséről – és annak hőséről –
fogok tudni érdemben is írni?
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Illusztrálta: Bertóthy Ágnes
Csillagérték: 10
Főleg
azoknak a történeteknek a kapcsán merült ez fel bennem, akiknek központi
figurái valamilyen oknál fogva az eddigiekben az én reflektorfényemből kiestek.
Persze, a nevüket és részben a tevékenykedésüket is ismerem, de például Kós
Károly rendkívül sokrétű munkájáról, tudásáról és műveltségéről talán ennyire
behatóan nem találkoztam, mint amennyire A fiú, aki Varjúvárról álmodott mentén
végül picit tüzetesebben utánajártam.
Az
Életrajzi mesekönyv sorozat egyértelműen egyik legnagyobb erénye, hogy
olyan neves, tehetséges és példaértékű történelmi személyekre hívja fel a
gyerekek – és sok esetben a felnőttek – figyelmét is, akikről talán méltatlanul
keveset tudunk, vagy azokra, akiknek munkásságát felnőttként jól ismerjük, ezért
jó szívvel ismertetnénk meg a gyerekekkel is. Mikor végigtekintettem a sorozat
részein, Kós Károly egyértelműen az előbbi kategóriába tartozott. Persze, morzsákat
ismertem az életpályából, az építészi és írói tevékenységéből néhányat fel
tudtam idézni, de amit Boldizsár Ildikó meséje nyomán felfedeztem, sokkal, de
sokkal értékesebb és érdekesebb annál, mintsem, hogy ilyen kevés szó essék
Kósról. Az építészet talán messze áll tőlem (csodálóként, megfigyelőként elég
jó vagyok, de a szakmáról nem tudok túl sokat), így például azt is a mesekönyv által
tudtam meg, hogy Kós Károly születésnapjára emlékezve minden év december 16-án
tartják a magyar építészet napját, 1999 óta. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy
Jane Austen is ezen a napon született és a SzemBetűNő projekt is ezen napon
indult el.)
A
történet a 19. század végén veszi kezdetét. Az elbeszélő az álmok fontosságáról
és jelentőségéről ír, miközben megismerteti az olvasót a gyermek Kós Károllyal
és azzal a világgal és korszakkal, melyben gyermekkorát töltötte Erdélyben. Fontosnak
gondolom, hogy a mesélő kiemeli a korok különbözőségeit, párhuzamait és ráirányítja
a figyelmet arra, hogy a századfordulón Magyarország jóval nagyobb volt, mint napjainkban.
A cseperedő főhősünkről is sok mindent megtudhatunk természetesen, ami azonban
a legjobban jellemzi őt, az a sosem múló, fáradhatatlan kíváncsiság és
tudásvágy. Legyen szó a természet rezdüléseiről, a földeken vagy állatok körüli
munkáról, nyelvtanulásról vagy a hagyományokról, Kós Károly minden ismeretet
igyekszik magába szívni és elraktározni. A természetszeretete miatt erdész, a megszerzett
tudás továbbhagyományozása miatt pedig tanár szeretett volna lenni, egyetemi
tanulmányait végül mérnökként kezdte meg. Az általános mérnöki szakról azonban
hamarosan átpártolt az építészet mellé. Sikeres építész vált belőle, azonban a főváros
forgatagában egyre inkább hiányolta szülőföldjét, megházasodott és hazatért.
Varjúvár a feleségével, Balázs Idával közös otthonuk volt (első munkája szülei
házának megtervezése volt).
Az
egész mesét persze nem szeretném újramesélni, de egészen elképesztő az a számos
terület, melyben a főhős jeleskedett. A legjelentősebb és legmaradandóbb az
építészet, melyről a mese úgy ír, hogy Kós Károly azt vitte végbe az
építészetben, mint Bartók Béla a zenében. A példaértékű életpályából végül nem
maradt el a tanítás (ha nem is magyar-történelem szakos tanárként), az írás és
a folyóiratszerkesztés sem. Kós további közéleti tevékenységére is kitér a
mesélő, s nem marad el Varjúvár elhagyásának története sem, a gyerekek
tudásához és az ő világukhoz igazítva a 20. század harmadik évtizedének eseményeit,
megpróbáltatásait egyéni és közösségi szinten egyaránt. Kós Károly igazi,
tehetséges polihisztor volt, aki otthonosan mozgott a kultúra és hagyomány szinte
minden zegzugában.
A
fiú, aki varjúvárról álmodott a sorozat talán legerősebb meséje. Mivel a könyv
a hatéves és kisiskolás korosztály számára ajánlott, így kiemelten fontosnak
tartom, hogy a mese a tanulás számos módját, lehetőségét és terepét mutatja be
a gyerekeknek. Kitér a felnőttekkel való beszélgetésekre, az olvasásra és az
iskolai keretek között való tanulásra, felhívja a figyelmet arra, hogy
mindenkire érdemes figyelni, akivel összehoz minket a sors, hiszen sosem
tudhatjuk, kitől mit tanulhatunk. E tekintetben ráadásul egy – mindent
egybevetve – kiegyensúlyozott, sikeres és elégedett élet képe rajzolódik ki.
Ez nem jelenti a mélypontok, újrakezdések vagy a kilátástalan helyzetek
hiányát, sőt! Bertóthy Ágnes illusztrációi szépen végigkövetik a történetet.
Több, jól ismert épület is a könyv lapjaira került. Ami számomra kis
hiányérzetet hagyott a mese végén, az infografikus összegzés hiánya, illetve
szerintem érdemes lett volna a tudás, ismeretek és műveltség családon belüli
áthagyományozódására is felhívni az olvasói figyelmet. De azt gondolom, maga a
mesekönyv is elég figyelemfelkeltő ahhoz, hogy akár közösen a gyerekekkel
minikutatást folytassunk Kós Károly örökségéről.
Blogturné Klub
A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet.
A turné állomásai
02.15. Csak olvass!
(A lány aki….)
02.16. Szembetűnő
(A lány, aki szavakkal varázsolt)
02.17. Könyv és más
(A lány aki….)
02.18. Szembetűnő
(A fiú, aki varjúvárról álmodott)
02.19. Csak olvass!
(A fiú, aki….)
02.20. Könyv és más
(A fiú, aki….)
02.21. Szembetűnő
(A lány, aki olimpiát nyert)
02.22. Veronika's Reader Feeder
02.23. Szembetűnő
(A fiú, aki felfedező akart lenni)
02.24. Hagyjatok! Olvasok!
02.25. Szembetűnő
(A lány, aki kutató akart lenni)
02.26. Szembetűnő
(A fiú, aki kertész akart lenni)
Nyereményjáték
Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
Hol született Szabó Magda?
a Rafflecopter giveaway
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése