Szembetűnő

Információ

Szem

Betű

Kiadói sorozatok

Kedvenc sorozatok

2024. január 31., szerda

Művelődéstörténeti barangolás a könyvespolcok között

Papirusz. Mikor megláttam a Magnólia Kiadó kínálatában ezt a könyvet, teljesen a könyvmoly és a kutató énem is egyszerre villanyozódott fel. Hogy melyik jobban, azt nehezen tudnám visszafejteni, de talán nem is lényeges. A lényeg, hogy itt van egy terjedelmes könyv a könyvekről. Kihagyhatatlan!


Irene Vallejo: Papirusz
Magnólia, 2023, 544 oldal
Fordította: Boda Benjamin Gábor
Csillagérték: 9

Az alcím azt ígéri, hogy az ókori világ könyveinek történetével ismerteti meg az olvasót, de – talán egy picit saját magamból is kiindulva – az volt az előzetes feltevésem, hogy nem csupán ennyiről lesz szó a kötetben. S ezt nem amiatt írom, mintha az ókori könyvek története ne érdemelhetne egy csaknem hatszáz oldalas kiadványt, sőt!



A könyv fellapozása előtt érdemes megállni egy-két pillanatra a kiadvány könyvészeti jellemzőinél is. Maga a kötet igen terjedelmes, a borítója pedig igazán impozáns – s itt főként a látványra gondolok, mely az egyiptomi papiruszok szín- és képi világát idézi, s mely érzetet egyébként maga a puhafedeles borító megérintése még tovább fokoz. Tökéletes kompozíció! A kötetbe lapozva aztán feltárul egy csodálatos világ. Ha lehetne ötszázoldalas esszéről beszélni (egyébként miért ne lehetne?), akkor a Papirusz egymaga egy ötszáz oldalas esszé, valójában azonban esszék sokaságát felvonultató művelődéstörténeti ismeretterjesztő alkotás. Talán kissé elitistának tűnik – bár jó pár évtizede biztosan nem lett volna az –, de a Papirusz, annak ellenére is, hogy alapvetően ismeretterjesztő és mindenkit ugyanúgy igyekszik megszólítani, ez utóbbi tekintetében nem fog sikerrel járni. Ha létezik még napjainkban klasszikus műveltség, akkor ennek a könyvnek az olvasásához mélyen bele kell nyúlni és fel kell markolni minden ilyen jellegű ismeretünket.

„A könyv kiállta az idő próbáját, 
bebizonyította, hogy vérbeli hosszútávfutó.”

Az esszékkel haladva hamar beigazolódott ugyanis az előérzetem: Vallejo nem szorítja időbeli keretek közé a könyvekről és az olvasásról szerzett ismereteit, s bátran kalandozik évszázadokat egy-egy gondolati ív mentén, rávilágítva a múlt, a jelen és a jövő tagadhatatlan párhuzamaira. Ma, amikor olyan kevésre tartjuk a történeti tudást és az olvasmányműveltséget, ezek az esszék igazi desszertek az olvasástörténet és a könyvtörténet iránt érdeklődők számára. A könyves tartalmak alapos történeti keretbe foglaltan jelennek meg, olyan szempontból vizsgálva az ókori világ működését és eseményeit (hiszen alapvetően mindig ehhez nyúlunk vissza), melyeket a történelemkönyvek vagy az irodalomkönyvek lapjain kevéssé, vagy egyáltalán nem találhatunk meg. Ezek a nézőpontok értelmezik újra a már ismert történeteket, s töltik meg őket új tartalommal.

„Érdekes, hogy egy több, mint tíz évszázados, türelmesen lemásolt kéziratot még mindig el tudunk olvasni, egy néhány éves videószalag vagy flopilemez tartalmát azonban nem tudjuk megnézni, hacsak nem őriztük meg az összes számítógépünket és lejátszónkat otthonaink lomtárában, megalakítva belőlük a mulandóság múzeumát.”

Számomra egyértelműen az olvasástörténeti kirándulások jelentették a legnagyobb élményt az esszéket böngészve. Ez nyilván elfogultság és a mélyebb személyes érdeklődés kérdése, de kíváncsi voltam arra is, hogy egy spanyol kutató hogyan értelmezi az egyes olvasástörténeti fordulópontokat, mihez köti ezeket. Persze, mivel az írások alapvetően a könyv történetével foglalkoznak, így gyanítottam, hogy a könyvnyomtatáshoz és a könyvelőállítás technológiai fordulataihoz fog húzni, de e tekintetben (is) kellemes meglepetés ért, mert nagyon szerteágazó megközelítésben tárgyalta a témát. S mivel ez egy blogbejegyzés – ráadásul az enyém, ezért bátran írhatom, hogy teljesen átmelegedett a korhadt kis szívem attól, hogy Vallejo is hasonló tisztelettel és áhítattal tud beszélni az olvasás és a könyvek csodájáról.

„Bár a folyamat szinte észrevétlenül ment végbe, a könyvtár egyike azoknak a valóságos ókori vívmányoknak, amelyek a legnagyobb hatékonysággal terjedtek el.”

A sok mindent, amit az esszékötet előnyére írtam a fentiekben, persze felfogható hátrányként is. A sokszor csapongó gondolatiság kevéssé rendszerezett, így nem igazán tudjuk azt mondani, hogy teszem azt, a 73. esszé az ókori görög drámák fennmaradásának körülményeiről szól. Az egyes tények morzsaként, vagy inkább: búvópatakként törnek a felszínre, sokszor a korábbiakra való visszacsatolás nélkül. E tekintetben pedig igencsak nagy munkát kellene elvégeznünk ahhoz, hogy Vallejo alexandriai könyvtárakkal kapcsolatban közölt anyagait rendszerezzük. A Papirusz így inkább elgondolkodtató, együtt gondolkodós ismeretterjesztő kötet, mintsem rendszerezett munka, de – igazából – nem is kell annak lennie. A Papirusz egy átfogó, nagyívű esszékötet, mely a szerző személyes élményeit és elgondolásait (néhol találgatásait) közli olvasmányos formában. Az írásokat végigkísérik a történelmi példák, az irodalmi beágyazottság, a könyvtörténet, a könyvtártörténet és az olvasástörténet fontosabb eredményei, illetve a múltra, a jelenre és a jövőre való éles reflexiók. Biztosan forgatni fogom a könyvet a későbbiekben is!


Blogturné Klub


Könyv a könyvekről? A spanyol szerző, Irene Vallejo olyan módon fejezte ki rajongását a könyvek felé, amelyért örökké hálásak leszünk. Papirusz című írásában arra vonatkozó kutatásait öntötte szavakba, hogyan alakultak ki a könyvek, illetve milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy elnyerjék mai formájukat. Az elsősorban ókori görög és római korra fókuszáló kutatást magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában olvashatjuk. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk róla!




A turné állomásai


01.24. Readinspo
01.26. Könyv és más
01.28. Szembetűnő
01.30. Olvasónapló


Nyereményjáték


Játékunkban a könyv témájához kapcsolódóan tettünk fel kérdéseket. A helyes válaszokat a Rafflecopter doboz megfelelő helyén várjuk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Miből készítették a papiruszt?


a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése