A
mesékben az az egyik legcsodálatosabb, hogy sokféle célra használhatjuk őket: a
tanít, nevel és gyönyörködtet hármas ennélfogva tökéletesen képes megvalósulni
általuk. Ráadásul, ha úgy tetszik, a jóleső nosztalgia és a biztonságos
komfortérzet miatt fordulunk újra és újra feléjük, ha pedig ahhoz van kedvünk,
akkor valami újat keresünk bennük.
Soman Chainani: Szörnyek és Szépek
Fordította: Bozai Ágota
Csillagérték: 6
Vagy
új kontextusban teremtjük őket újjá, mint ahogyan arra Soman Chainani
mesekönyve is vállalkozott. Mint meserajongó és mint a klasszikus Disney-mesék
kedvelője, izgalommal lapoztam fel az igen impozáns kiadványt, melyet a magyar
olvasóközönség a Menő Könyvek jóvoltából ismerhet meg.
A
Szörnyek és Szépek olvasása nyomán több gondolat is felvetült bennem. Egyrészt,
fellapozva a kiadványt meglepve láttam a szerkesztői előszót. Napjainkban talán
nem annyira jellemző egy ilyen jellegű felütés – pedig egyébként nem elvetendő
elgondolás egy szerkesztői és fordítói hangot is megszólaltatni a külföldi
kiadványokban. Másfelől azonban – talán ennek a szerkesztői előszónak az
újdonsága nyomán – kicsit magyarázkodásnak hatott számomra a mesegyűjtemény
felvezetése (nem néztem utána, hogy a könyv egyéb országokban is kapott-e ilyen
előszót). Nem lövök le nagy poént talán azzal, hogy az imént említett
benyomásom valahol azért mégis igazolást nyert a történetek végére érve.
A
könyvet egy késő esti órán vettem kezembe, s picit el is gondolkodtam az
alcímet olvasva (Tizenkét borzongató mese), hogy vajon mennyire jó ötlet egy
zsúfolt hét közepén közvetlenül lefekvés előtt bepróbálkozni egy ilyen
kötettel…Mindenesetre miután az átiratokkal szépen sorban haladtam előre, a
közöny sokkal inkább vette át a gondolataim feletti uralmat, mint a borzongás,
úgyhogy e szempontból nem lett álmatlan az éjszaka. A mesék a mindenki által
jól ismert klasszikusokat vették alapul, az átiratok a Grimm-mesék sok esetben
valóban borzongató elbeszéléseinek és a Disney-mesék idealisztikus világának
alapjaira építenek, mindezeket pedig egy nagy keverőedénybe öntve heves
rázogatás után öntötte formába az elbeszélő. Chainani mint szerző teljesen új
név az olvasmánylistámon, így egyáltalán nincs összehasonlítási alapom az eddig
munkásságával, ami azonban a Szörnyek és Szépekben történik, az számomra sokkal
inkább súrolta az abszurd határát, mint a borzongásét. E szempontból (is) egyre
csalódottabban forgattam a meséket, hiszen – szokásomtól eltérően – tényleg azt
feltételeztem, hogy az átiratok komoly társadalmi problémákat feszegetve abba
az ármányos-baljós világba fognak becsalogatni, melyet a borító olyan
figyelemfelkeltően és hatásosan elővezet. Ez azonban nem történt meg. Írom
mindezt úgy, hogy szerintem a klasszikusok átiratainak vagy az azokkal való
játéknak abszolút van létjogosultsága. A kérdés, hogy hoz-e magával valami
hasznot, ad-e bármilyen többletet. Átértékelésre vagy átgondolásra sarkallja-e
az olvasót bizonyos társadalmi problémák és dilemmák terén. Vagy éppen annyi a
célja, hogy az eladhatóság kedvéért meglovagoljon olyan hullámokat, melyek a
piacon kiválóan értékesíthetők…Persze, ezek mind olyan kérdések, melyeket az
olvasónak önmagának kell eldöntenie, s bár voltak olyan átdolgozások, melyeket
érdekesnek gondoltam, a legtöbbel én magam nem tudtam mit kezdeni.
A
meséket olvasva elkezdtem azon is gondolkodni, hogy vajon a tinédzsereket vagy
a felnőtteket (akik szintén a célközönséget jelentik – és hozzáteszem, hogy
kisebb gyerekek részére nem is ajánlanám a könyvet), mennyire tudja
érzékenyíteni egy-egy történet. Vajon tényleg elfogadóbbakká válnak, ha
Hófehérkét (akinek a neve magában hordozza a fiziognómiáját) mostantól sötétebb
bőrrel kell elképzelnünk? Vajon a nők húspiaci besorolásának véget vet a
Piroskák meséje? Vajon tényleg akkor értjük meg jobban a keleti kultúrákat, ha
egy nyugati sztorit egy az egyben keleti karakterekkel ábrázolunk? Azon túl,
hogy számomra ezek az elgondolások nem igazán működtek, a nyelvezet sem igazán
tette számomra lehetővé a befogadást, így a hazai szöveggondozáson is
morfondíroztam egy kört. A kételyeimet talán pont az előszó finomította, hiszen
az egy koherensen felépített szöveg, így kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy
a szerkesztő ne vett volna észre folyamatosan visszatérő fordítási hibákat.
Plusz azt is mindenképpen szükséges vastagon aláhúzni, hogy a fizikai kiadvány
teljesen levett a lábamról. Ez talán a Menő Könyvek esetében nem is hírértékű,
hiszen csodálatos kiadványokkal örvendeztetik meg sz olvasókat. A borítóról már
ejtettem néhány szót (külön szuper a keményborítós/bőrhatású (?) megoldás). A
mesék lapokra varázslása azonban egy az egyben a klasszikus mesék és
mesekönyvek érzetét keltette bennem, a szellős margók és a szövegelhelyezés –
no, és természetesen Julia Iredale illusztrációi szuper elegyet alkotnak. Emiatt
is külön sajnálom, hogy a mesék tartalmi/szerzői része nem sikerült
túl erősre.
Blogturné Klub
A
Jók és Rosszak Iskolája szerzője, Soman Chainani ismét a fantázia világába
kalauzol el bennünket. Ezúttal ismert, klasszikus mesék átiratait olvashatjuk
tőle, melyek a borzongatás jegyében íródtak. A horror műfaját kevésbé
szeretőknek, de Halloween idején rémségekre vágyóknak ajánljuk. És ne
feledjétek, ha velünk tartotok a turné során, lehetőségetek van szert tenni egy
példányra a könyvből!
A turné állomásai
11.04.
Readinspo
11.06.
Könyv és más
11.09.
Hagyjatok! Olvasok!
11.12.
KönyvParfé
11.14.
Csak olvass!
11.16.
Dreamworld
11.18.
Szembetűnő
Nyereményjáték
Játékunkban
a könyvből hozunk rövid idézeteket – minden meséből csak egyet. A feladatotok,
hogy kitaláljátok, az idézetek mely ismert, klasszikus mese átiratából
származhatnak (pl. Hófehérke, Rumpelstiltskin).
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
„A
legkisebb lány azonban otthon marad. Nem érdekli a házasság, nem érdeklik a
gyémántok. Napjait olvasással tölti, és az édesapját segíti […].
–
A Mei nevet adtam neked, ami szépséget jelent, te pedig mégis apádhoz
ragaszkodsz, és úgy viselkedsz, mint egy házicseléd […]”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése