Tudjátok,
vannak azok a szerzők, akiktől igyekszel mindent elolvasni. Na, nem azonnal…de
szépen lassan, sorjában. Bármilyen műfajban tegyenek is kirándulást, te egyszer
csak melléje szegődsz. Böszörményi Gyula volt az első szerző, aki rávilágított
számomra, hogy könyvsorozatot olvasni nagyon izgalmas tud lenni.
Böszörményi Gyula: Lopotnyik
Illusztrálta: Szőnyi Gergely
Csillagérték: 10
Az
Ambrózy báró eseteivel mindörökre a szívembe zártam, és még olyan műfajokba is
belekóstoltam, mint a sci-fi. Nem lett kedvencem, de legalább próbát tettem
vele. A szerző mesekönyvei és gyerekeknek szóló kiadványai azonban még
ismeretlenek előttem. A jobb későn, mint soha jegyében zajló felzárkózásomat az
eredetileg 2014-ben, idén pedig friss és ropogós kiadásban megjelent
Lopotnyikkal kezdtem meg.
Sok
minden miatt kedveltem meg már olvasás előtt is a könyvet. Egyrészt a cím
egyértelműen csalogató volt, és a szerző világát idézte számomra (erről kicsit
lejjebb írok még néhány keresetlen szót). A másik pedig a könyv külleme. A
színek nagyon hangulatossá és hívogatóvá varázsolták a kiadványt, nagyon klassz
megoldásnak gondolom azt is, hogy a Hold és Lopotnyik alakja fényesen jelenik
meg a borítón. A történetből aztán persze kiderül, hogy Lopotnyik mindent is
meg tud oldani, miért pont ezt ne intézte volna el magának?
A
kötetbe lapozva a borítón fénylő sárga mutatja nekünk az utat – és még párat
lapozva meg is érkezünk a Pukkancs utca 5. szám alá. A házba Lopotnyikkal, a
kissé zilált küllemű macskával lépünk be egy téli napon. Úgy tűnik, a
lakóközösséget kevéssé járta át a karácsony szelleme, az ünnep hangulata mintha
teljesen természetesen kerülné el az itt lakók szívét. S mint kiderül: így van
ez évek óta. Történetünk főmacsekja mellé szegődve járjuk végig az emeleteket,
s ismerkedünk meg a földszinten lakó Nyuszat úrral és vénkisasszony lányával,
Adalbertával. Az első emeleten a nagycsaládos Csolovekék
(„apa-anya-nagymama-nagypapa-fiú-lány-lány, no meg a nyomott képű pincsi”)
cseppet sem kisstílű mindennapjaiba nyerünk betekintést. A második emelet lakói
gondoskodnak arról, hogy a házban mindenki hasa egyszerre korduljon, hiszen
Kispöcökné épp pompás főztjeiről nevezetes. A harmadikon Lopotnyikkal a kissé
kapatos Markoláb bácsiba botlunk, a negyediken pedig egy szomorkodó kislányba,
aki végül végig Lopotnyik kis barátnője marad – ilyenkor jön jól egy kandúr
számára, ha beszél kislányul. És Lopotnyik bizony beszél kislányul. Lucától
tudjuk meg, hogy a Pukkancs utca 5-öt már nyolcvan éve elkerüli a karácsony. A
macsek azonban azonnal tudja a megoldást, ahogy a tetőtéri lakás felé vezető
lépcsőre tekint, egyenesen Topsics néni lakása irányába. S hopp, a
bányabú-dugulás meg is szűnt. Az első mese tökéletes felvezetése a könyvnek,
hiszen egyrészt szinte mindenkit megismertet az olvasóval, aki a következő száz
oldalon szembejöhet velünk, másrészt eköré egy kedves és vicces kalamajkát
kerít – előrejelezve, hogy egy-egy ilyen probléma a következő mesékben is
elkerülhetetlen. Mint ahogy az is tudható, ki lesz a problémamegoldás
mindenese.
A
mesék mindegyike egy-egy érdekes felütéssel kezdődik. Például: „Tudod-e mitől
van az, hogy néha sötét az ég, és a villámok cikbe meg cakkba szaladnak rajta,
miközben úgy mennydörög, hogy még a fog is vacog belé?” A figyelemfelkeltés
mellett – amit aztán persze a mese szépen és furmányosan kifejt – ezek
funkciója abban is áll, hogy közvetlenül szólítja meg az olvasót, hiszen még
felnőttként is mielőbb szeretném megtudni, hogy vajon miben áll a titok, az
első pár elbeszélés után pedig kifejezetten izgalmas, hogy ezek a felütések
vajon milyen kalandokba sodorják Lopotnyikot és Lucát – no, és a Pukkancs utca
5. lakóit. A
történetek mellett viszont nem szabad elszaladni a forma mellett sem. A szöveg
nyelvezete egyszerűen az első szótól kezdve magába szippantott és felidézte
bennem azt a sok-sok pajkos játékosságot, mely már az Ambrózy-történetek
olvasásakor is rabul ejtett. Ez a fesztelen játék, a – jó értelemben vett –
sunyi összekacsintások az olvasóval és a szöveggel egyszerre a szerző zsenijét
örökítik meg, s a mese műfajában éppen annyira működnek jól, mint egy
történelmi krimit forgatva. Talán elfogult vagyok Gyula bátyóval és az általa
teremtett világokkal, de mindig azt mondom, hogy ezt az elfogultságot maga a
szerző teremti meg az elbeszéléseivel, a történeteivel, azzal a szeretettel,
mely úgy világlik a lapokról, mint a Hold a könyvborítón.
Lopotnyikkal
tehát új kis kedvenc könyves macsekom lett. A mesék alkalmasak az önálló
olvasásra a kiadó által is javasolt kisiskolások számára. De kedves szülők, ha
rám hallgattok, ti sem maradtok ki a kalandokból, a közös nevetgélésekből. A
mesék hossza alapján naponta egy-két mesével számolnék, egyrészt, hogy minél
tovább velem maradjon a könyv világa, másrészt pedig így tudnak érdekesen
működni az elbeszélések egymás után. Akár olvasástanuláshoz is alkalmasak a
történetek, mert a cifrább/viccesebb nyelvi formulákat is jól lehet követni
(kicsit megtornáztatva a betűk felismerését és összeolvasását), plusz a szöveg
szerkesztése, a betűméret is jó terepe ennek. Mindig kiemelem, úgyhogy itt is:
nagyon klassz a sorkizárt igazítás, esztétikus megjelenést és gördülékenyebb
olvasást biztosít (ó, és az olvasástanulásnál még az elválasztások is
gyakorolhatók). Szőnyi Gergely illusztrációit pedig szintén nem lehet elégszer
dicsérni. A fekete-fehér és a színes képi megjelenítés váltakozása külön klassz
és jól kivitelezett ötletet örökít meg. Mindent egybevetve tehát szuper
élményként raktározom el a könyvet, köszönöm, hogy olvashattam!
Blogturné Klub
A
Móra Könyvkiadó gondozásában új kiadásban olvashatjuk Böszörményi Gyula mindent
is megoldó macskája, Lopotnyik kalandjait. Tarts a Blogturné Klub négy
bloggerével a Pukkancs utcába, ismerkedjünk meg közösen az 5. számú ház
lakóközösségével és eredjünk azoknak a kalamajkáknak a nyomába, melyekbe
Lopotnyik és a ház kis lakója, Luca keveredik. A turné végén tiétek lehet a
könyv egy példánya is!
A turné állomásai
11.08. Szembetűnő
11.10. Könyv és más
11.12. Spirit Bliss Sárga könyves út
11.14. Veronika’s Reader Feeder
Nyereményjáték
Mostani
játékunkban a Móra Könyvkiadó gyerekkönyvei között csemegézünk. Minden
állomáson találtok egy-egy idézetet a kiadó nemrégiben megjelent könyveinek
valamelyikéből. A feladatotok, hogy a könyv címét írjátok a Rafflecopter
megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
A
boldogság egy izzadt kézbe
gyűrt,
parányi cetli.
Négy
szó, ceruzával írva:
Akarsz
a barátom lenni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése