Kolibri Kiadó jóvoltából jelent meg a hazánkban is kedvelt David Williams legújabb gyermekkönyve A nagy szökés, egy kisfiú és egy nagyszülő, az egykori pilóta nagypapa kapcsolata kerül a középpontba. Ha szeretnéd megismerni a szerző saját élményeiből is táplálkozó történetet, tarts velünk május 12-16. között a három állomásos turnén. Sőt, ha velünk játszol -és szerencsés vagy-, megnyerheted a kiadó által felajánlott három példány egyikét.
Eredeti megjelenés: 2015.
Hazai megjelenés: 2017.
Illusztrálta: Toni Ross
Illusztrálta: Toni Ross
Kiadó: Kolibri Kiadó
Fordította: Vereckei Andrea
Téma, műfaj: gyermek - és ifjúsági
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 472 oldal
Csillagérték: 9
Fülszöveg:
Bunting repülőalezredes papucsban jár,
mégis egyenruhát visel. Sodóval eszi a konzervsonkát. És néha azt is elfelejti, hogy az
unokáját Jacknek hívják. Jack nagyapja fiatalkorában
vadászpilótaként harcolt a II. világháborúban, és most, majd negyven évvel
később is csak arra vágyik, hogy imádott gépével a magasba emelkedhessen. Sőt, tulajdonképpen azt hiszi, még véget
sem ért a háború. Ezt körülötte mindenki rosszul viseli,
kivéve Jacket, aki a világon mindenkinél jobban szereti őt. Így hát, amikor az
öreg úr idősek otthonába, a hátborzongató Alkonyi Hajlékba kerül, Jack mindent
elkövet, hogy kimentse őt a gonosz Emse főnővér és a szörnyeteg ápolók fogságából.
S ezzel kezdetét veszi a zuhanó repülés életük legnagyobb kalandjába… "Már majdnem éjfélre járt, mire
megérkeztek az állomásra. Hamarosan a nagyapa lakásához vezető úton
gyalogoltak. Úgy tervezték, egy ideig meghúzzák magukat az öreg lakásán. Mindazok
után, ami a Hadtörténeti Múzeumban és a Scotland Yardon történt, a fiú úgy
döntött, jobban teszik, ha nem hozzájuk mennek. Jack meglepetésére Rádzs boltjában égett
a villany. Az újságárus még fenn volt, épp behordta a másnapi újságokat, amiket
kötegekben pakoltak le a bolt elé. A fiú tudta, hogy Rádzsban megbízhatnak. Ami
fontos volt, hiszen őt és a nagypapáját épp üldözte a rendőrség."
 |
| Angliai csata, 1940 |
David Walliams nevével olyan sokszor
találkoztam, már-már kínosnak éreztem, hogy még nem olvastam tőle (igen, vannak
ilyen kis fura becsípődéseim, nem akarok kimaradni a jóból). A nagy szökés
megjelenése tökéletes lehetőséget biztosított, hogy behozzam a lemaradásom.
Minden jó, ha a vége jó.
 |
| London, 1940 |
A kötet terjedelme azonnal meglepett.
Egy gyerekeknek szánt történet, és csaknem ötszáz oldalt számlál. Kicsit
félelmetes, de semmiképp sem átlagos. A könyvbe lapozva viszont minden vélt
vagy valós aggodalmam tovaszállt. A tartalom sem átlagos ugyanis! Az
illusztrációk, a betűtípusok és a betűméret játékos, mégis logikus és külön
szórakoztatófaktort jelentő váltakozása már ránézésre is kedves légkört
varázsol. A történet a nagypapa és unokája különleges kapcsolatát helyezi
középpontba. Jack egészen pici kora óta csüng az egykori háborús veterán
nagypapa történetein. A hét fénypontja a nagypapával töltött hétvége, a
különlegesen összeilleszthetetlen konzervek elegyéből készült vacsora, az
elmaradhatatlan angliai csata beszámolójával és a fekete-fehér klasszikus
háborús filmek maratonjával.
 |
| Big Ben, 1940 |
Az idilli képbe azonban hamarosan
bezavar Bunting repülőalezredes egyre elhatalmasodó szenilitása, mely teljesen
felőrli a családot. A nagypapa szent meggyőződése ugyanis, hogy még mindig
1940-et írunk. Eszerint éli mindennapjait, eszerint viselkedik a társas
kapcsolataiban is. Kommunikálni pedig szintén csak úgy lehet vele, ha valaki
hajlandó belépni az „ő világába”. Jack remekül alkalmazkodik a kialakult
helyzethez, s szoros kapcsolatot ápol nagyapjával azután is, hogy az Alkonyi
Hajlékba száműzik. A kalamajka és fondorlat viszont csak ezután következik, s a
cím a történet e szakaszára is vonatkoztatható.
A másik talán, ami a nagy szökést
magában hordozza: a valóság. Bunting repülőalezredes múltbeli énjéhez való
visszavágyódás, a háború okozta sérelmek, sebek és hőstettek felidézése, a
külvilág, a jelen kizárásával. Nem akarom messzi utakra terelni a bejegyzés
gondolati folyamát, de mindenképp meg szeretném említeni, mennyire okosan
felépített a történet, mennyire sokat ad azzal, hogy észrevétlenül csempész történelmi
szálakat és ismereteket a cselekménybe. Bunting repülőalezredes igazából minden
angol gyerkőc nagypapája/dédpapája helyett mesél. Mesél azok helyett, akik már
nem tehetik meg, emléket állítva nekik, példaképként szolgálva a veterán
repülőket csodálva szemlélő buksiknak.
 |
| Angliai csata, 1940 |
A nagy szökés csodálatos és lebilincselő
történet. Mese az unoka és a nagyszülő közötti különleges és szeretetteljes
kapcsolatról. Mese a háborúról és a csatákról. Mese az időskorról, és arról,
hogy igenis meg lehet érteni a világukat. Mese arról, hogy hiába veszítünk el
egy példaképet, egy számunkra fontos személyt, míg emlékét minden nap
felidézzük, ott van velünk mindig. Mindez pedig hihetetlenül olvasmányos,
játékos stílusban, minek hatására huszonéves fejjel is belefeledkezhet az ember
a történetbe, és meglepve tapasztalja, hogy már a végére ért.
Blogturné Klub
A turné állomásai
Nyereményjáték
Mivel Jack nagyapja a második világháborúban volt pilóta, ezért repülőket fogunk keresni. Ebben a játékban ezeket kell megtalálnotok a blogokon a leírás alapján. A Rafflecopter megfelelő sorába a gépek nevét várjuk! Jó szórakozást!
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
A feladvány:
1940-ben állították handrendbe, súlyos veszteségeket tudtak vele okozni a Luftwaffe ellen. Bombázókat kísérő ill. Éjszakai bevetésekre alkalmas vadászgép típus volt, jól manőverezhető, de kis sebességnél instabil gép volt. A torpedókat, rakétákat vagy bombákat ellenséges vízi járművek ellen is jól lehetett használni. A japánok “suttogó halál” nevet adták neki. 1959-ig tartotta az RAF hadrendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése