Legjobb olvasmányok díjátadója 2016.

Egy év összegzése mindig érdekes és tanulságos vállalkozás. 2016 hihetetlenül fordulatos, mélységekkel és magasságokkal tűzdelt év volt számomra, rengeteget tanultam belőle, tőle. Elérkezett a pillanat, hogy az olvasmányaim terén értékeljem az elmúlt 366 napot, ami - bevallom - egészen e bejegyzés összeállításáig nem is tudatosult bennem, mennyire színes és értékes volt.
Összesen 105 könyvet olvastam, ami terjedelmét tekintve összesen 36 590 oldalt jelent (ne ijedjetek meg, a Moly számolja nekem - annyira nem vagyok elvetemült, hogy ezt is vezessem). A kategóriák meghatározásánál először a tavalyi szempontokat próbáltam követni, viszont hamar rájöttem, hogy nem fog menni: sokkal több műfajban és témában olvastam 2016-ban, mint 2015-ben, ráadásul a kilenc és annál magasabb csillagértéket is több könyv ért el, mint például 2015-ben. Vagy túl vajszívű voltam, vagy tényleg ennyire jó könyvek jelentek meg tavaly (szerintem inkább az utóbbi). Nem volt könnyű dolgom tehát, de lássuk 2016 legjobb olvasmányait!

Annyi még mindenképp hozzátartozik a díjátadóhoz, hogy a díjazottak megnevezése teljesen szubjektív, és kis mértékben még a csillagértékektől is független. Ez amiatt fontos, mert ha megnézitek az adott könyv értékelését (amit a jelöltnévsorban az adott névre/könyvre kattintva elértek), láthatjátok, hogy olykor hiába kapott egy könyv magasabb csillagértéket, mégsem az lett a kategóriagyőztes. Ó, és ne ijedjetek meg, nem mindenhol bocsátkozom hosszas magyarázatba, hiszen a teljes értékeléseket könnyedén eléritek, ott megtaláljátok a részleteket :) Induljon tehát a "show", jó szórakozást!

AZ ÉV KÜLFÖLDI FELFEDEZETTJE

Radhika Sanghani
(Libri)

Clélie Avit
(Könyvmolyképző Kiadó)

Lisa Genova
(Könyvmolyképző Kiadó)

Cecelia Ahern
(Athenaeum)

Radhika Sanghani

Megint nagyon sok olyan szerzőtől olvastam, akikhez a korábbiakban nem volt szerencsém, így a felfedezettek közül külföldi és magyar kategóriát is indítottam. Ebben az esetben pedig nincs is olyan, akinek a legjobban örülök: egyszerűen boldog vagyok, hogy rájuk akadtam. De egy-egy mondatban persze magyarázatot érdemel, miért is ők kerültek fel a listámra.

Radhika Sanghani csajos, vicces és kifejezetten szórakoztató romantikusa, a Csaj a köbönnel nyerte el a szívem. A könyvet a Libri Könyvkiadó ajánlotta figyelmembe: hatalmas telitalálat! Mind a történet, mind annak tálalása sok-sok vidám percet csempészett a nyárba, így egyértelműen üdítő volt kettőnk találkozása. Clélie Avit: Itt vagyok, valamint Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek regényét a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában olvashatjuk. Mindkét könyv esetében kiválónak tartottam a témaválasztást. Persze, mindez nem érne sokat, ha nem olyan tollak alá került volna, amit Avit és Genova vezet. Cecelia Ahernről már rengeteget hallottam, könyveiből sok idézettel találkoztam, így 2016-ban elérkezettnek láttam idejét, hogy végre megismerjem a munkásságát, melyre remek alkalmat adott az Athenaeum gondozásában megjelent legfrissebb könyve, Az üveggolyók titka.

AZ ÉV MAGYAR FELFEDEZETTJE

Menyhért Anna
(General Press Kiadó)

Kalapos Éva
(Manó Könyvek)

Rubin Eszter
(Athenaeum)

Szaszkó Gabriella
(Maxim Könyvkiadó)

Menyhért Anna dedikál a szemerkélő esőben
a Könyvhéten (saját fotó)

Ahogy a külföldi kategóriánál, úgy a magyarnál sem rangsorolnám, melyik szerzővel való találkozásom bizonyult a legmaradandóbbnak. A találkozás viszont ebben az esetben nem csak az olvasmányélményre "korlátozódik", hiszen olyan szerencsében volt részem, hogy Menyhért Annával és Kalapos Évával a Könyvhéten találkoztam - és a dedikálás alkalmával néhány szót válthattam is velük, Rubin Eszterrel és Szaszkó Gabriellával pedig a virtuális tér hozott össze. Nagyon hálás vagyok ezekért az igazán különleges élményekért. Egy rövid indoklás természetesen ezen felül itt is jár. 

Menyhért Anna talán abból a szempontból kicsit kilóg a sorból, hogy tőle néhány évvel ezelőtt már olvastam Női irodalmi hagyomány c. munkáját, amit szintén nagyon szerettem, és értékes gondolatokra találtam benne mindkét szakdolgozatom megírásakor, viszont a General Press Kiadó gondozásában megjelent Egy szabad nő kapcsán új oldalát ismerhettem meg, aminek nagyon örültem, s várom a történet folytatását. Bár több ifjúsági, young adult könyvet is olvastam az elmúlt pár évben, egyszer sem éreztem, hogy egy szerző ennyire "érzi" a tizenévesek világát, mint Kalapos Éva: Massza c. történetének olvasásakor. Rubin Eszter könyvében azt szerettem leginkább, hogy nagyon gyorsan tudott változtatni az érzéseimen: a kacagtató és elgondolkodtató témákat gyakran csak egy félmondat választotta el, s mindez mégsem törte meg a történetvezetést, sőt! A Barhesz az Athenaeum gondozásában kapott méltó borítót és fülszöveget. Szaszkó Gabriella regénye, a Maxim Könyvkiadó első magyar szerzőtől megjelentetett könyve, a Maradj velem! pedig tulajdonképpen egy év végi váratlan meglepetés volt, az első oldalaktól kezdve meggyőzött a téma érzékenysége, az elbeszélés tökéletessége, a nagyon mélyre ható gondolatiság.

A LEGJOBB ELSŐKÖNYVESEK

Csendes Nóra
(Könyvmolyképző Kiadó)

Szaszkó Gabriella
(Maxim Könyvkiadó)

Szkiba Zsuzska
(Libri)

Kezd izgalmassá válni a helyzet, innentől kezdve ugyanis kategóriagyőzteseket is hirdetek! Megint leírom: már alapvetően az is nagy nehézséget okozott, hogy az egyes kategóriák szigorúan három-három jelöltjét felállítsam. Akit feltüntettem, nagyon sok emlékezetes pillanatot okozott számomra! 2016-ban is sikerült néhány igazi és nagyon ígéretes gyöngyszemre bukkannom az elsőkönyves szerzők között. Szkiba Zsuzska: Fogadd el magad kötetének értékelését ugyan még nem olvashattátok a blogon (idő kérdése, és hozom), viszont aki ismeri a Beauty with Plus blogot, egészen biztos nem fog csalódni. Zsuzska bloggerként szerintem fantasztikus élményt nyújt az olvasóinak, s könyvével bebizonyította számomra, hogy azok közé tartozik, aki nem csupán rövid bejegyzésekben, de egész köteten keresztül fenn tudja tartani az olvasó figyelmét. Szaszkó Gabriellát egyértelműen a legjobb elsőkönyvesek között fogom számon tartani, nem csupán a 2016-os, de az összes eddigi olvasmányaimat tekintve. Hosszabb magyarázatot itt nem is adnék, hiszen a bejegyzés korábbi (és későbbi) szakaszában is lesz róla szó. A kategória első helyét végül Csendes Nóra zsebelte be. A Zápor utca történetét, felépítését és elbeszélését felidézve, teljesen szürreális, hogy a Könyvmolyképző Kiadó legifjabb szerzője, egy mindössze tizennyolc éves leányzó alkotta. Mi jöhet még? Izgatottan várom!

A LEGJOBB ÖNÉLETRAJZI KÖNYV

Jeanette Walls: Az üvegvár
(Maxim Könyvkiadó)

Rubin Eszter: Barhesz
(Athenaeum)

Makai Rita: Határtalan szerelem Párizsban
(Athenaeum)

Rubin Eszter

Mit keresek egy önéletrajzi könyvben? Leginkább ugyanazt, mint az összes többiben: az őszinteséget. Persze, az sem baj, ha a könyv szerzője tud írni, leköti a figyelmem és valami olyan pluszt (legyen az történelmi, kulturális, stb. - leszámítva a bulváros olcsóságot) ad, amivel a kötet becsukásakor úgy érzem: több lettem, tanultam. Jelöltjeim ilyenek: egyedi hangot képviselnek, mindegyikük szembenézett a sorsával, átélt és túlélt. Bár nem szándékos, mégis érdekes, hogy olyan női könyvek kerültek a jelöltek közé, melyek szerzői mind megállnak saját lábukon, akik szembenéztek sorsukkal, akik megküzdöttek fájdalmaikkal, legyen az egy borzalmas gyermekkor, egy elvesztett gyermek vagy egy más kultúrából érkezett szerelem. Nehéz nyertest választani, hiszen mindhármukat annak tartom. Talán ez a kategória, ahol a legnehezebben hoztam meg a döntést, elsősorban Jeanette Walls és Rubin Eszter kötete között hezitáltam, végül amellett maradva, hogy megosztott első helyet osztok ki. Remélem, elfogadják...:)

A LEGJOBB ÉLETRAJZI KÖNYV

Menyhért Anna: Egy szabad nő
(General Press Kiadó)
Lynn Cullen: Mrs. Poe
(Rézbong Kiadó)
Wisinger István: A Nobel-díjas kém
(Athenaeum)

Erdős Renée

Az életrajzi köteteknél az őszinteség, a történelmi hűség, az újdonság, az újszerű megközelítés játszik számomra nagyon fontos szerepet. Persze - hogy egy pillanatig se legyen egyszerű a dolgom - ez mindhárom jelöltem esetében megvan. Menyhért Anna kötetének újszerűsége, hogy egy teljesen félresöpört női szerző életútjának felgöngyölítésébe kezdett, az üres lyukakat a kreatív képzelettel kitöltve, s így is ragaszkodva a történelmi hűséghez. Lynn Cullen Edgar Allan Poe magánéletébe kalauzolva, egy elfeledett, s talán igazán fel sem fedezett költőnő életútját mutatja be. Wisinger István - kissé hatásvadász címet viselő - életrajzi könyvében, mely talán dokumentumregény besorolása miatt kicsit kilóg a sorból, pedig nem csupán Szent-Györgyi Albert életéről tudhatunk meg kevésbé ismert információkat, életképeket, de a korabeli magyar társadalomról is. Hatásvadász cím ide, néhol túlzott adattengerrel ellátott elbeszélés oda, ezt a kategóriát egy hajszállal A Nobel-díjas kém vitte, mégpedig pont a társadalomtörténeti színesség miatt, meg azért: hátha egyszer nem csupán a C-vitaminnal azonosítjuk a Profot a kémia/biológia órán, hanem az egyes tantárgyakat összekapcsolva megmutathatjuk a gyerekeknek a magyar kultúra szerteágazó sokszínűségét.

A LEGJOBB TÖRTÉNELMI REGÉNY

Mary Nichols: Két világ
(General Press Kiadó)
Eoin Dempsey: Rebecca nyomában
(Maxim Könyvkiadó)
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei
(Libri)

A mindenki által ismert történelmi események sokszor adnak kiváló támpontot, hátteret egy-egy regény megszületéséhez. Ebből a szempontból vannak olyan "slágerek", mint a második világháború, a holokauszt, a török kor vagy azt megelőzően, Mátyás uralkodása, és - természetszerűen - vannak kevésbé felkapottak. Mary Nichols és Eoin Dempsey regényének hátteréül a második világháború, illetve a holokauszt szolgál, míg Fábián Janka Mária Terézia korába kalauzolja az olvasót. Mindhárom történet nagyon tetszett, viszont pont amiatt, hogy Az utolsó boszorkány történetei egy kevésbé "használt", mégis roppant érdekes korszakba repít vissza - mindezt pedig női perspektívával és nőtörténeti színezettel teszi, így Fábián Janka regénye lett nálam a kategória győztese.

A LEGJOBB KRIMI/PSZICHOTHRILLER

Sophie Hannah: Az idegen ház
(Kossuth Kiadó)

Mártonffy András: Én, Sándor Erik
(Insomnia Könyvek)

Angela Marsons: Ördögi játszmák
(General Press Kiadó)

Angela Marsons

Tavalyelőtt a krimi, pszichothriller kategória még csak nem is létezett, a sémát folytatva pedig e kötetek leginkább a komfortzónán kívüli kategóriába tartoznának. Ezt a kategóriát 2016-ban nem is indítottam - nem nagyon volt olyan olvasmány a komfortzónán kívüliek közül, amiért indokolt lenne a kategória. Egy bizonyos Angela Marsons 2015-ben új utat nyitott számomra, és felvértezett kellő bátorsággal, hogy a krimi világába is elinduljak. Sophie Hannah remek választásnak bizonyult, hogy a pszichothriller műfajába is tegyek egy kirándulást, így már kevésbé idegenkedem ettől az ösvénytől. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Mártonffy András könyvével hosszas szemezgetés után végül mégiscsak megismerkedtem - nem is hiába, Sándor Erik az egyik legellenszenvesebb karakter, akivel találkoztam (de ez itt pozitívum egyébként). A szívem mégis azt súgja, hogy a kategória győzteseként a Kim Stone sorozat második részét, az Ördögi játszmákat nevezzem meg.

A LEGJOBB SOROZAT

Mary Alice Monroe: Nyári emlékek
(General Press Kiadó)

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei
(Könyvmolyképző Kiadó)

Cathy Cassidy: Csajok és csokik
(Kolibri Kiadó)

2015-ben picit befürödtem ezzel a kategóriával, mert Jennifer Probst: Keresd... sorozatát is a jelöltek közé emeltem, ami - a széria újabb két részének olvasása után - kissé indokolatlannak tűnik így utólag (bár ugye akkor ezt még nem tudhattam). Így most (és igyekszem ezután is hasonlóképp eljárni) csak olyan sorozatot jelöltem, aminek már legalább három részét olvastam. Cathy Cassidy Csajok és csokik sorozatának harmadik része, a Nyári álom 2016-ban jelent meg, s folytatta azt a kellemes vonalat, ami miatt megkedveltem a Tanberry-lányokat. Mary Alice Monroe a Nyári emlékek harmadik részében kellemes meglepetést okozott, ugyanis nálam a második részben kicsit leült a történet, a Nyárutó viszont maximálisan visszahozta a nyári élményeket, éreztette az ősz beköszöntét, a fülledt nyári napsugarak utolsó megcsillanásait (és itt persze nem csak az időjárásra gondolok). Az Ambrózy báró eseteivel alapból is rémesen elfogult vagyok, de hát mindez nem lenne így, ha nem lenne rá okom! Három (és fél) rész után is fülig szerelmes vagyok a történetbe, egyszerűen nem tehetem meg, hogy ne Böszörményi Gyula sorozata álljon a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.

A LEGJOBB IFJÚSÁGI, YOUNG ADULT

Kalapos Éva: Massza
(Manó Könyvek)

Jodi Picoult-Samantha van Leer: Lapról lapra
(Athenaeum)

Deirde Riordan Hall: Sugar
(Könyvmolyképző Kiadó)

Lapról lapra

Két nehéz és egy meseszép történet! Kalapos Éva regénye az internetes zaklatást helyezi fókuszba, ami mellett talán egy könnyelmű legyintés kíséretében elhaladunk, pedig napjainkban sajnos igenis szükség van rá, hogy az irodalom is foglalkozzon vele. A Massza hatása alá vont, a tragikus lezárás egészen torokszorító. Deirdre Riordan Hall történetében sokszor magamra ismertem, az elbeszélés sokszor tette lehetővé, hogy kívülről, más perspektívából szemléljem magam. A Sugar karakterei kiválóak, a történetvezetése pedig hasonlóan katartikus Kalapos Éva Masszájához. A meseszép történet Jodi Picoult és Samantha van Leer nevéhez kötődik. A Lapról lapra - bár a Sorok között sorozat második része - önálló kötetként is megállja a helyét. A karakterek mellett a varázslatos illusztrációk és a generációk párbeszéde repítette a képzeletbeli dobogóm második helyére a könyvet. Az első helyre a Sugar léphet fel.

A LEGJOBB NEW ADULT

Csendes Nóra: Zápor utca
(Könyvmolyképző Kiadó)
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal
(Ciceró)

Okváth Anna: Szonáta gordonkára és kávédarálóra
(Könyvmolyképző Kiadó)

Rendben, picit csaltam azzal, hogy Jessie Ann Foley regényét itt tüntettem fel, pedig inkább ifjúsági. De mivel oda már nem fért fel, muszáj volt ide betűznöm, mert megérdemli, hogy a jelöltek között legyen. Az Egyszerű dal kedves, nosztalgikus történet a kilencvenes évek világáról egy tinédzser szemüvegén keresztül.
Csendes Nóra és Okváth Anna kötete, bár mindkettő a Vörös Pöttyös sorozat tagjaként jelent meg, nekem a new adult kategória gyöngyszemei. A Szonáta gordonkára és kávédarálóra először a címével hívta fel magára a figyelmem, később viszont kiderült: a történet és az elbeszélés is legalább olyan ütősre sikerült, mint a cím. Csendes Nóra pedig fiatal korával, zsenijével, két történetszálon futó regényével, a két kor társadalmának, nyelvezetének, világának hű ábrázolásával, okos történetvezetésével egyértelműen kiérdemelte, hogy megnyerje a legjobb new adultnak járó aranyérmet.

A LEGJOBB ROMANTIKUS

Nicholas Sparks: Az utolsó dal
(General Press Kiadó)

Clélie Avit: Itt vagyok
(Könyvmolyképző Kiadó)

Jamie McGuire-Teresa Mummert: Édes semmiség
(Maxim Könyvkiadó)
Catherine Anderson: Szélbe írt sorok
(General Press Kiadó)

Saját fotó

Igen, megint csaltam! Négy jelölt, de tulajdonképpen három történet. Clélie Avit és Jamie McGuire-Teresa Mummert könyvének sztorija ugyanis nagyon hasonló, mégis picit más perspektívából közelíti meg a kóma-romantika klisé vonalát. Mindkettő hasonlóan nagy érzelmeket váltott ki belőlem, annyi különbséggel, hogy Clélie Avit könyvét mindvégig szerettem olvasni, az Édes semmiség viszont a kötet végén kólintott fejbe. De akkor nagyon! Catherine Andersontól már olvastam korábban egy történelmi romantikust, viszont az közel sem győzött meg annyira, mint a Szélbe írt sorok. Romantikus családi regény, hideg téllel, gyengéd érzelmekkel. Nicholas Sparks a Szerelmünk lapjai óta a romantika betonbiztos képviselője. Néha könnyekig hat, néha nem sikerül neki, Az utolsó dal viszont egyértelműen az előbbi kategóriába tartozik. Olyannyira, hogy ez a regény volt számomra a tavalyi év legjobb romantikusa!

A LEGJOBB ÉLETVEZETÉSI, TANÁCSADÓ 

Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve
(Athenaeum)

Marie Kondo: Tiszta öröm
(Libri)

Szkiba Zsuzska: Fogadd el magad!
(Libri)

Rendezett gardrób

A életvezetési tanácsok, motivációs könyvek lapozgatása nem igazán az én világom, viszont 2016-ban kettő olyan is a kezembe akadt, amit a legkevésbé sem bántam meg. Marie Kondo könyvében nagyon sok hasznos dolgot találtam nem csak arra, hogy környezetemben rendet tegyek, de arra is, hogy ugyanezt megkíséreljem a fejemben is. Mondjuk úgy: elindultam az úton. A fejemben való eligazodást Szkiba Zsuzska kötete egyengeti tovább, s hogy mindez merre vezet, azt majd 2017 végén megtudjuk (ígérem, el fogom árulni). Marie Kondo és Szkiba Zsuzska megosztva kapják a második helyet, hiszen ezeken az utakon még csak most indultam el, Klausz Melinda könyve pedig az első hely birtokosa, mert kicsit hiszek abban, hogy a blog sikerét annak is köszönhetem, hogy tudatosítottam néhány olyan "szabályt", amit A közösségi média nagykönyvében olvastam.

A LEGJOBB "NŐI SORSOT BEMUTATÓ" KÖNYVEK

Szabó T. Anna-Lackfi János: Verslavina
(Athenaeum)

Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és Kockafej
(Athenaeum)

Carrie Snyder: A futónő
(Libri)

Biztosan észrevettétek, hogy a 2016-os olvasmányaimban és azok díjátadóján is elég erőteljes nőuralom van. Ez több - sokszor tudatos, sokszor nem tudatos - okból is így van. A női sors, a női perspektívák és szempontok az utóbbi három-négy évben került(ek) érdeklődésem fókuszpontjába. 2016-ban ez talán az eddigieknél is jobban jelentkezett, így kiérdemelt egy saját kategóriát. S mint újdonság, inkább ajánlójellegű. Persze, ide tartozhatnának az önéletrajzi, életrajzi írások is, de ezekről egyrészt már fentebb olvashattatok, másrészt, ha azokat is idevenném, már tényleg lehetetlenség lenne jelölteket állítani.
A Szabó T. Anna és Lackfi János szerkesztésében megjelent A nő meg a férfi hiánypótló, színes és nagyon szórakoztató verspárbaj a női és férfi lét sokszínűségéről. Kartali Zsuzsanna könyve az anyaság új perspektívájú megközelítése miatt egyedi, hiszen a szerző autista fiával való kapcsolatáról írt megdöbbentően őszinte kötetet. Carrie Snyder pedig a nők profi sportban való feltűnését dolgozza fel egy fiktív kanadai futónő történetén keresztül. 

A LEGEK LEGJE

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
(Könyvmolyképző Kiadó)

Szaszkó Gabriella: Maradj velem!
(Maxim Könyvkiadó)

Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
(Könyvmolyképző Kiadó)

Elérkezett az igazság pillanata! Nagyon sok kiemelkedő könyvet díjaztam a fentiekben. A bejegyzés megkezdésekor nem is gondoltam bele, mennyi kiváló kötethez volt szerencsém 2016-ban, és mennyire nehéz lesz a kategóriákhoz csak három-három jelöltet állítani. Egy valamiben viszont egészen biztos voltam, már az éves leltár megkezdése előtt: hogy melyik három könyvet jelölöm a legjobbnak. A Rudnay-gyilkosságok még év elején biztosította be helyét a TOP 3-ban, s nagyon sokáig kellett várni a két igazi ellenfélre (bár a Beretva és tőr c. kisregény, a sorozat két és feledik része is beszállt a versenybe), egészen pontosan december 16-ig. Nincs mit mondani: ezt nevezik tökéletes időzítésnek! A blog ezen a napon ünnepelte ugyanis második születésnapját, s Szaszkó Gabriella és Böszörményi Gyula regényeinél szebb ajándékot el sem tudtam volna képzelni.
Nem egyszerű dönteni, viszont az Ármány és kézfogó annyira elvitt magával, hogy számomra lehetetlenség, hogy ne az Ambrózy báró esetei harmadik részét tegyem meg a "legek legje legjének"!

KÖSZÖNET

Ez volt tehát 2016 - az olvasmánylista szemszögéből. Hálásan köszönöm egész éves, töretlen figyelmeteket, az üzeneteket, véleményeket, megerősítéseket. Hatalmas köszönet illeti az alábbi Kiadókat és munkatársaikat, akik megtiszteltek bizalmukkal, s segítik a blog működését: Libri Könyvkiadó (Bookline Könyvek, Insomnia Könyvek, Kolibri, Libri, és Park Könyvkiadó), Líra Könyvkiadó (Athenaeum, General Press Kiadó, Manó Könyvek, Menő Könyvek), Könyvmolyképző Kiadó, Maxim Könyvkiadó, Cartaphilus Könyvkiadó, Ad Librum Kiadó, Kossuth Kiadó, Fumax Kiadó. Bízom benne, hogy 2017-ben tovább virágzik kapcsolatunk, s ugyanilyen szuper könyveket ajánlhatok figyelmetekbe!