A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában hamarosan érkezik Spirit Bliss hetedik regénye, a Reményfosztottak. Ebben a bejegyzésben lehull a lepel A Szem sorozat első részének borítójáról, információkat találtok a szerzőről, és exkluzív részleteket olvashattok a könyvből.
Spirit Bliss: Reményfosztottak
Sorozat: A Szem (1)
Várható megjelenés: 2016. ősz
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Előrendelhető: ITT
Moly: ITT
Oldalszám: 296 oldal
Fülszöveg:
Csatlakozz, vagy meghalsz!
Különleges, láthatatlan szervezet rejtőzködik az éjszakában, és olyan bűnözőkre csap le, akikre senki más nem tud, vagy
nem mer. Ana a Szem tagja. Első törvény: bármi áron védd meg az ártatlant! Második törvény: légy láthatatlan a rendőrség előtt! De mi történik, ha egy zsaru az áldozat? Ana megmenti Ryland életét, hogy lerójon egy régi tartozást.
Ez a váratlan tett láncreakciót indít el, megváltoztatva mindenki sorsát. Macska-egér játék indul az FBI és a Szem között, ám Anára
egy új küldetés is vár. Meg kell találni Tamarát, a fiatal modellt, akinek
furcsa körülmények között nyoma veszett. Vajon a bilincstetkós férfiak állnak a háttérben? Vagy más a
felelős a lány eltűnéséért? Nyomozz a Szemmel, ha nem félsz a veszélytől! De ne feledd: Megszökhetsz a rendőrségtől, kijátszhatod a törvényt, elbújhatsz a felelősség elől, de a Szem akkor is lát. Szeress, akkor is, ha veszélyes!
Az írónőről
Hujder Adrienn, írói nevén Spirit Bliss 1984-ben született, Pécsett. 13 éves kora óta ír; kisregényekkel, versekkel, novellákkal és színdarabokkal kezdte, csak később vágott bele a regényírásba. 16 évesen országos színdarabíró pályázatot nyert A pokol járatai című darabjával, melyet Kaposváron elő is adtak. A PTE-n, magyar szakon államvizsgázott. 21 évesen kezdte publikálni a netre az írásait, és 2009-ben indította el az első saját blogját, ami rövid időn belül nagy olvasottságra tett szert. Az olvasói biztatására kezdett bele élete első regényébe, az Árnyékvilágba. Miután elkészült a kézirat, elküldte a Könyvmolyképző Kiadónak, és azonnal szerződést ajánlottak neki. 2010 óta hat könyve jelent meg a Kiadónál, most ősszel kerül könyvesboltokba hetedik könyve A Szem 1. – Reményfosztottak címmel. Legnagyobb erősségének íróként a csavaros észjárását tartják, ennek köszönhető, hogy újra és újra meg tudja lepni olvasóit a regényeiben talált izgalmas fordulatokkal. Emellett minden regényében megjelenik egy-egy társadalmi probléma is (hol ez a történet középpontja, hol csak mellékszálként), melyet fontosnak tart. Azért választotta az írói pályát a nehézségei ellenére, mert az írás örömet okoz neki, és mert szeret a történeteivel mások érzéseire és gondolataira hatni.
Spirit Bliss elérhetőségei:E-mail cím: spiritbliss24@gmail.comBlog: http://spiritblissoldala.blogspot.hu/Facebook oldal: https://www.facebook.com/spiritblissoldala/Ask oldal: http://ask.fm/spiritbliss
A borító
Exkluzív részlet
1.
„A plafon lépések zaját közvetítette, odafent valaki
járkált. A nő lélegzetvisszafojtva figyelte a lépteket, azok néhány másodperc
után elhaltak, majd egy ajtó csukódott. Magára hagyták, de hogy mennyi időre,
azt nem tudhatta. Talán csak percei maradtak, vagy néhány óra. Ismét felállt a
földről, és erőt véve magán körülnézett. Az ajtóhoz egy négyfokos lépcső
vezetett. A korlátba kapaszkodva, tettvágytól hajtva felmászott, pedig pontosan
tudta, hogy felesleges. A biztonsági zárat puszta kézzel feltörni lehetetlen.
Zihálva fordult vissza, és elkeseredetten kutatott valami
után, ami segíthet kiszabadulni vagy megvédeni magát, de a helyiség teljesen
üres volt – nem számítva a szörnyű asztalt. Aztán meglátta a láncokat. Az
asztal négy végéhez rögzítették őket egy-egy csavarral. Kemény, hideg vas,
igazi fegyver. Kavargó gyomorral közelítette meg a szoba másik oldalát, és
szemügyre vette a csavarokat. Az a férfi elvárta tőle, hogy ápolja a körmét,
így hosszú és erős volt, a lány mégis attól tartott, nem eléggé. Megkapargatta
a rozsdát a csavar tetején, aztán elszörnyedve jött rá, hogy a színe túl sötét.
Alvadt vér.
– Nem fogok meghalni – hadarta el újra, mielőtt munkához
látott volna.”
2.
„– Ne tégy hirtelen mozdulatot! – Az utasítás az Angyal
hangján érkezett. Ryland tarkóján felálltak tőle a pihék.
– Megmentettél, most pedig megölnél? – érdeklődött halkan. A
pisztolycső meg se rezzent.
– Hátráljunk be szép lassan a sikátorba. És ne hősködj! –
Újabb parancs, amitől Ryland úgy érezte, felpezseg a vére és végre sokévnyi
alvás után életre kel. Korábban el sem tudta képzelni, hogy egy nő
utasítgatását eltűrje, most meg egyenesen élvezte. Megbolondult, csak ez lehet
a helyzet. Vagy túl sokat ivott.
Lassú hátrálásba kezdett a nővel együtt, akinek szabad keze
a karjára fonódott. Ingen keresztül is forrónak érezte az érintést. Nem
siettette, az Angyal gondolt arra, hogy sérült lábbal nem könnyű rák módjára
haladni.
– Mit akarsz tőlem? – A sikátor félhomályában a nő kilépett
a háta mögül és megkerülte, hogy az arcába nézhessen. Fegyverét nem eresztette
le, Ryland mégsem a halált hozó csőre koncentrált; egyszerűen nem tudta levenni
a szemét a gyönyörű arcról.
– Először is azt, hogy fordulj meg, és támaszkodja a falnak
– biccentett a nő a sötétvörös téglák felé. Ryland tette, amit mondtak neki,
ahogyan eddig is. A levegő a tüdejében akadt, amint az apró kéz végigtapogatta.
Az alapos munkától alig tudott uralkodni a lélegzetén. – Rendben,
visszafordulhatsz.
– Mit keresel itt, Ana? – Direkt a nő igazi nevét használta,
hogy lássa a reakcióját. A kék szempár összeszűkült, gyanakvóvá és idegessé
vált.
– Szóval tényleg te kutakodtál utánam… Miért?
– Tudni akartam, ki vagy.
– Miért? – hangzott el ismét a kérdés, jóval nyomatékosabban
a türelmetlenségtől. Ryland nevetése betöltötte a kihalt sikátort.
– Elhiszed nekem, ha azt mondom, fogalmam sincs? – Sikerült
meglepnie a nőt, mert az eddig sima homlok összeráncolódott.”
3.
„Mihail megállt a szoba közepén, kiélvezte, hogy mindenki
felé fordul, és kivárta a szükséges hatásszünetet. Csak azután robbant.
– Mjeg vagy te húzatva? – Miközben beszélt mutatóujját végig
Anára szegezte, és fölé magasodott. – Nyem elég, hogy leszakadsz a többiektől,
belekjeveredsz egy rendőrségi ügybe, még mjeg is mutatod az arcod egy zsarunak?
Jó, hogy nyem vártad mjeg az erősítést! Veszélybe sodortad magad, és mjinket
is! Nyem mondasz semmit? – csattant fel. Előjött orosz akcentusa, azaz nem csak
játszott, valóban ideges volt.
– Nem volt választásom – felelt Ana nyugodtan, majd
belekortyolt a kávéjába. Keserű volt és ütős. Tudta, így hajnali fél hatkor már
nem szabadna koffeint bevinni a szervezetébe. Egész délelőtt – és talán még
kora délután is – forgolódni fog az ágyában. De a történtek amúgy is teljesen
felpörgették, és kellett az íze, nagyon kellett.
– Nagy szart nyem! – csapott az asztalra Mihail. A
bútordarab keserűen megreccsent a nem várt támadástól.
– Lehet, hogy nálatok, Oroszországban cserben szokás hagyni
egy sebesült kollégát, de nálunk nem – közölte a nő hidegen. A következő
pillanatban minden felgyorsult, mintha valaki egy felvételt nézne: Mihail elé
vágtatott, maga felé perdítette a székkel együtt, és rácsapott a támlára
kétoldalt, a feje mellett, Adalynn, a csapat „anyja” rémült sikkantást
hallatott, az eddig várakozó üzemmódban figyelő férfiak pedig mind
felpattantak, hogy megállítsák a tombolást.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése