Clélie Avit: Itt vagyok

Clélie Avit regénye már megjelenése előtt világsiker lett, annyi kiadó akarta egyszerre megszerezni a kiadás jogait. Azóta már a filmadaptációs jogok is elkeltek. A történet egyik főhőse Elsa, a kómában fekvő lány, aki tehetetlensége ellenére mindent hall, a másik főhős Thibault, aki egy nap betéved Elsa szobájába...Tarts velünk a blogturnén, ismerd meg a regényt, és a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából egy példányt nyerhetsz is!

Clélie Avit: Itt vagyok

Eredeti megjelenés: 2015. 

Hazai megjelenés: 2015.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Fordította: Burján Monika

Megrendelhető: ITT
Téma, műfaj: romantikus

Oldalszám: 208 oldal

Csillagérték: 10

Fülszöveg:

Elsa nem érez hideget, szomjúságot, éhséget. Egy hegymászó baleset után kómába zuhanva, hónapok óta érzéketlenül fekszik egy kórházi ágyon. Illetve nem teljesen érzéketlenül.

Hall.

Csak ezt senki sem tudja.

Thibault az édesanyját kíséri be a kórházba az öccséhez, ő viszont nem hajlandó bemenni hozzá. Neheztel rá a halálos balesetet miatt, amit okozott. A kórházban bolyongva véletlenül Elsa szobájába téved. Ahová ettől kezdve rendszeresen visszatér…

A szerző és a könyv :)

Először is: viszonylag ritkán vesz rá a lélek, hogy egy könyv elolvasása után azonnal billentyűzetet ragadjak, hogy mihamarabb megfogalmazzam az olvasottakkal kapcsolatos - cseppet sem elfogulatlan - érzéseim, benyomásaim. Főleg nem hajnali kettő tájékán. Nyilván, nem a kótyagos fejemből kiszálló mondatokat olvasod most (bár, sosem tudhatod), mert azért még mindig azt gondolom, hogy első "felindulásból" nem írok értékelést. De tulajdonképpen, szűk egy nappal a könyv befejezése után is nagyjából ugyanazok a gondolatok kavarognak a fejemben. Clélie Avit könyve egyszerre megrendítő, hihetetlen, reményt keltő, szomorú, vicces és megható. Meg még ki tudja, hány - egymással sokszor teljesen ellentétes - jelzőt tudnék aggatni erre a történetre. Annyi bizonyos: hatással volt rám.

Holland borító

"Húsz hete vagyok kómában, és úgy képzelem, biztosan fázom, éhes vagyok és félek. 

Ennek semmi értelme, mivel ha valakinek tudnia kellene, mit érzek, az én magam vagyok, 

viszont most...Csak elképzelni tudom."

Bár az elején ebben egyáltalán nem voltam biztos. Nem különösebben kedvelem a váltott elbeszélőjű történeteket, annak ellenére, hogy az utóbbi időben viszonylag több alkalommal is volt szerencsém ilyenekhez. Megvan a veszélye ugyanis, hogy csak az egyik szereplőt kedvelem meg, és a másik monológja teljesen hidegen hagy. Adott esetben akár simán túl is lépek rajta - ami nyilván, az olvasási élmény semmilyen szempontjából nem jó. Az Itt vagyok pedig pont egy ilyen, váltott elbeszélőjű történet. A regény kezdetén azt gondoltam, hogy Elsa elbeszélései fognak (jobban) lekötni. Az első mondattól kezdve érdekelt a története.  Hogy került kómába? Milyen gondolatok kavarognak a fejében? Mi az ő története? Csakhogy Thibault is belépett a történetbe (no, és Elsa szobájába), és ha az első "megszólalása" nem is hagyott bennem mély nyomot, azért ott kattogott a fejemben, hogy mégsem kéne hanyagolni ezt a pasit - már csak Elsa miatt sem...

"Az ágy végére akasztott kórlapon ez áll: "Elsa Bilier, 29 éves, koponyasérülés, súlyos sérülések a két csuklón és a jobb térden. Többrendbeli zúzódás, gyógyulóban lévő szárkapocscsont-törés." És a lista így folytatódik, míg a földkerekség egyik legszörnyűbb szavához nem ér:

"Kóma."

Kétségkívül nem állt fenn a veszély, hogy felébresszem."

Angol borító

Végül nem csak Elsa miatt érdekelt Thibault története. Őt is nagyon megkedveltem, érdekelt, hogy mi történik vele a kórtermen kívül, és hogy ő hogy magyarázza Elsával való kapcsolatát. Talán azért is tetszett annyira a regény, mert az egész történet hihetetlenül él. Még akkor is, ha ez a kijelentés némileg szürreális annak fényében, hogy az egyik főszereplő tulajdonképpen egyetlen mondatot mond az egész történetfolyam alatt, a másik pedig egy kómában lévő lányba szeret bele. De még így is annyira hétköznapinak hat a történet. Talán mert mi magunk is sokszor - a szó nagyon tág értelmében vett - kómában élünk? Nem merünk, nem tudunk lépni...pedig nagyon akarunk, de húzzuk az utolsókig?

"Majd holnap reggel tovább kapaszkodom az én kis reményembe.

Most egyelőre sírni van kedvem."

A szerző nagyon ügyesen bánik az elbeszélői szálakkal, és már-már művészien fonja őket egybe, ami egy kerek, egész és tökéletes történetet eredményezett számomra. Olyannyira, hogy az utolsó fejezetben nevek nélkül is tökéletesen tudtam és értettem, hogy épp "kinek a fejében" járok. Egyszerűen elvarázsolt! Mint ahogy az is, hogy bár a sztori elég kiszámítható, mégis képes volt megvezetni. Megvezetni úgy, hogy közben tudtam, hogy épp megvezet. A karakterábrázolásai szintén nagyon érzékletesek, és nem csupán a főszereplőkre, de a mellékszereplőkre is nagy gondot fordított, ez pedig megint csak egy olyan tényező, ami még hitelesebbé, élőbbé tette a regényt.

"El akarom fordítani a fejem, és kinyitni a szemem. 

Időnként becsúszik egy-egy kóbor gondolat. Egy "szeretni akarok", amit azonnal elhessegetek. Mert különben elkalandoznék, ami egyáltalán nem válna hasznomra. 

El akarom fordítani a fejem, és kinyitni a szemem. 

Még ha csak fél másodpercre is, mielőtt szellemem végleg kialszik, el akarom fordítani a fejem, és kinyitni a szemem."

Üzenetét tekintve pedig, a már fent meglebegtetett kérdéseken kívül olyan fontos témákat feszeget, mint a megbocsájtás, az anyai szeretet, a barátság vagy éppen a hit és a remény...és persze, hogy sosem tudhatod, ki nyitja rád az ajtót, és mit művel az életeddel...

Blogturné Klub

A turné állomásai

02.01. - Media-Addict

02.04. - Szembetűnő

02.07. - Kristina blogja

02.10. - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték

A könyv hősnője, Elsa imádja a hegymászást, a balesete is éppen akkor történt, amikor eme hobbijának élt. A mostani játék során a regény helyszínének, Franciaországnak a legismertebb hegyeit kell felismernetek a kép, és az infók alapján. A megoldást a Rafflecopter doboz megfelelő sorába várjuk. A játék során egy példányt sorsolunk ki a regényből. A győztesnek 72 órája van válaszolni a levélre, különben újra kell sorsolnunk. A könyvet a kiadó postázza, és csak Magyarország területén belül.

A feladvány a következő:

Magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.

a Rafflecopter giveaway