 |
Majdnem mondhatom, hogy én megmondtam előre. De csak majdnem, és tulajdonképpen nem is tudom, hogy szomorú vagyok-e amiatt, hogy csak félig lett igazam. Mert - most már talán bevallhatom - számomra az volt a lényeg, hogy Oláh Gergő és a Kállay Saunders Band bejusson a döntőbe. Olyan magasan a többi versenydal előtt van az én szívemnek/lelkemnek ez a két produkció, hogy tulajdonképpen, a másik két döntős miatt maximum azért izgultam, hogy kevésbé bántsa majd a fülem a végső megmérettetésen. Nyilván, picit túlzok. A szombati, első középdöntőben ugyanis nem volt olyan dal, amit kifejezetten ne szerettem volna (no, jó...talán Tolvai Renié és Benjié, de ez elég elenyésző, azt hiszem). Tehát, magával a "felhozatallal" nem is volt különösebb problémám, a zsűri is nagyon korrekt volt, és a saját elképzeléseim, pontszámaim szerint többé-kevésbé reális sorrend alakult ki a műsor végére. Ami viszont még mindig hihetetlenül meglep, hogy a műsorvezetők képesek szombatról szombatra alulmúlni önmagukat. "Gyenge kezdés után erős visszaesés" - hogy szofisztikáltan fejezzem ki magam.
Amiről nem érdemes, arról inkább ne beszéljünk, és inkább fókuszáljunk az értékes és - számomra - kiemelkedő pillanatokra!
...mert szerencsére volt belőle. Oláh Gergő és a KSB megintcsak meggyőzött arról, hogy nem véletlenül kedveltem meg a dalaikat. Az előadás, a dal és az emberi oldal is nagyon rendben van mindkét produkció esetében, és szerencsére a zsűri is így gondolta, így a srácok egyenesen landoltak a döntősök táborában.
Ami, illetve: aki meglepett, az Petruska feltűnése. A múlt heti elődöntőben úgy éreztem, hogy a zsűri nagyon túlpontozta a dalt, és ezért kicsit pipa voltam - nem is írtam róla a bejegyzésben, pedig toronymagasan verte a mezőnyt. A túlpontozásról még mindig hasonlóan gondolkodom, mindenesetre a középdöntőben hozzám is eljutott a dal, ami tök jó - mert ezt a fordulót is ő nyerte meg. Úgyhogy, kíváncsian várom a döntőbeli szereplést. És persze, gratulálok a különdíjhoz, abszolút megérdemelt!
A közönségszavazáson bajban voltam, hiszen sem Agárdi Szilvi, sem a Mushu nem jutott tovább egyenes ágon. Végül, Szilvi mellett tettem le a voksom az applikációs szavazáson. S bár nem ő jutott tovább a döntőbe - hanem fájdalomtapaszként, épp a Mushu - azért nagyon örülök, hogy a középdöntőben ismét meghallgathattam Szilvi dalát. Remélem, jövőre egy jobb és erősebb számmal visszatér majd a versenybe. Hajrá, Szilvi!
A döntő fele tehát már összeállt: Petruska, Oláh Gergő, a Kállay Saunders Band és a Mushu, szombaton pedig kiderül, ki csatlakozhat még hozzájuk. Ahogy az előző bejegyzésemben, úgy itt is leteszem előzetes voksaim - mert tök jó móka. A versenyzők a következők lesznek: Berkes Olivér & Tóth Andi, ByTheWay, Egy másik zenekar, Freddie, Gáspár Laci, Nika, Parno Graszt, Passed és Vásáry André. A döntős tippjeim pedig a következők:
- Freddie
- Nika
- Passed
- Vásáry André
...előre leszögezem, hogy ezért a listáért nem vállalok még annyi felelősséget sem, mint a múlt hetiért. A Parno Grasztnak például nagyon szurkolok, és félő, hogy a ByTheWay tábora aktivizálni fogja magát. A két kis szívcsücskös produkciómra pedig azt hiszem, Freddie dala a legveszélyesebb. Meglátjuk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése