2015. december 27., vasárnap

Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!

Róbert Katalin lebilincselő története szerelmek, vágyak és csalódások között vezet egy új jövő felé. Ismerd meg a főhősöket, járd velük végig az utat, akik közel a harminchoz úgy döntenek, végre elkezdenek élni, szívből, igazán! Tarts velünk a blogturnén, éld át velünk az élményt, és ne felejts el játszani, hogy a tiéd lehessen a három nyereménykönyv egyike!


Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!
Hazai megjelenés: 2015. december
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Téma, műfaj: new adult
Oldalszám: 298 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
Meg kellett hoznom egy döntést, és ezt most egyedül kell végigcsinálnom. Ha fontos vagyok neked, tiszteletben tartod, hagysz nekem időt, és megvárod, amíg én jelentkezem. Marci mindössze ennyit ír a feleségének, barátainak és az édesanyjának, amikor kilép a lakása ajtaján, hogy megtegye azt, amire már évek óta készült. Mint a gyámkő, ha kimozdul a helyéről, szerettei életében olyan omlást jelent az eltűnése. Vajon mit kell feladnia feleségének, hogy visszakaphassa régi életét? És a többiek? Mihez kezd nélküle a sodródó Zsófi, mivel kell szembenéznie a meleg Vencelnek, és mire döbben rá Margó, aki talán az életét is feláldozná a gyermekeiért? Egy biztos: dönteniük kell. Visszatérnek a biztonságos, de zsibbasztóan szürke hétköznapokhoz, vagy elkezdenek végre élni – mielőtt túl késő lenne? Róbert Katalin lebilincselő története szerelmek, vágyak és csalódások között vezet egy új jövő felé. Kik vagyunk? Mit tehetünk, ha az életünk új utakra hív?


"Tudod, általában mindenki furcsán néz rám, amiért nem kapok sikítófrászt a gondolattól, 
hogy kamaszoknak kell költészetről magyaráznom."

Egészen különleges élmény olyan regényt olvasni, ami tulajdonképpen nem is feltétlenül fikció. Ami élő. Ami körülvesz. Amiben élsz. Ami meghatároz. Ami felnyithatja a szemed. Így utólag már bevallhatom, az első néhány oldal után nem fűztem túl sok reményt a könyvhöz. Talán annyit, hogy kicsit ellötyögök vele a mindennapokban, aztán az utolsó lap után könnytelen búcsút veszünk egymástól. Nos, nem egészen így történt. S bármennyire sablonosnak tartottam a címet vagy húztam fel a szemöldököm néhány nevet olvasván, ez a könyv bizony nem múlik el nyomtalanul a mindennapjaimból…

"– Szerinted ártok a babának, ha Rammsteint hallgatok?
– Nem jobban, mint ha Backstreet Boyst hallgatnál."


Az elbeszélő nem sokat teketóriázik. A könyv elején felkavarja szereplői életének állóvizét azzal, hogy az egyik kulcsszereplő, Marci mindenféle magyarázat nélkül kilép a sztoriból. Így kell lennie, ezzel ugyanis egy olyan lavinát indít, ami valahogy helyrebillenti szűkebb környezete életét. Persze, nem egy csapásra, hiszen legelőször érdemes velük megismerkednünk. A meleg pár, Vencel és Gábor története nem különösebben fogott meg, de fontos támaszai voltak a saját fókuszomnak. Marci másik barátja, Zsófi azonban az elejétől kezdve ellenszenves volt számomra. Hobbiból kezd ki nős pasikkal, majd a becserkészett zsákmány feleségével igyekszik minél barátibb kapcsolatot kialakítani. Ő az a karakter, akinek egyetlen problémája, hogy nem mer tükörbe nézni, és bevallani, hogy mégsem megy neki ez a fiú-lány barátság téma, avagy a „hogyan tegyük tönkre az életünket azzal, hogy nem valljuk be a legjobb barátunknak, hogy szeretjük” tipikus prototípusa. Valahol sajnálom. Valahol nem szeretem. Valahol megértem. Mert valahogy mégsem sablon, és él. 

"Valaha azt tanította a gyerekeinek, hogy csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, 
ha szeretik a munkájukat."

Margó, Marci anyjának története igazán érdekes színfoltja volt a történetnek. Az nyilvánvaló, hogy nem boldog a házasságában: mi másért vágyakozna még mindig egy régi szerelem után? Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a viszontlátás csalódottsága nem csak az idősebb korosztály számára lehet ismerős. Bár halványnak tűnik a regény e szála, mégis valahogy ez "rúgja" – szerintem – a legnagyobbat. Mi van, ha nem lépsz időben? Miért nem használod ki a lehetőséget, ha ott lebeg az orrod előtt? A kihasználatlan pillanatok örökké elvesznek. Hiába tér vissza ugyanaz az élethelyzet évek, évtizedek múltán, te magad már más leszel. Másképp látsz. Másképp érzel.

"Eleinte nehéz volt megtanulni, hogy nem barátkozhat velük. De ő nem a nővérük volt, hanem valaki, aki leadja az tananyagot, és aztán számon kér. Ha megpróbálna hétköznapokon jóbarát és dolgozatírás közben szigorú lenni, csak összezavarná őket is, magát is. Így hát a diákok számára egyértelművé tette, hogy számíthatnak rá, de ő egy felnőtt. Éppen olyan, mint a többi tanár, legfeljebb valamivel fiatalabb."


A történet főszereplője számomra Barka, ő volt az én fókuszom, ahogy korábban említettem. Magyartanár. Ráadásul még inkább pályakezdő. Szóval, különösebb fejfájást nem okozott azonosulnom vele. Imádja a hivatását, és roppant lelkes. Egyébiránt Marci az ő férje, aki ebből a közegből akarja kiszakítani feleségét. Nem is tudom szavakba önteni, mennyire utáltam őt emiatt - az meg pláne nagyon ritkán esik meg velem, hogy legszívesebben felképelném egy könyv szereplőjét. Nos, Marci igen közel állt ehhez. De végeredményben neki köszönhető, hogy az egész cselekmény úgy alakult, ahogy. És még mindig félelmetes, hogy nem tudok könyvként gondolni a sztorira, mert annyira élő.

"– Na igen, újabban még egy közértbe is veszélyes bemennem – mosolyodott el Barbi. – Például nemrég rájöttem, hogy évek óta nem ettem uborkát, pedig baromira szeretem. És tudod, hogy mi a legfurcsább az egészben?
– Hogy tökéletesen megfelelsz a sztereotípiáknak?"

...a szereplők valódiságán túl pedig ott van a környezet, amiben léteznek. Napjaink Budapestje. És ott vannak az emlékek, melyek fel-felsejlenek, keveredve a jelennel. A regény ugyanis nem lineáris történetvezetésű, és a nézőpontok is váltakoznak. Ettől pedig még életközelibb az egész. A szerző a legkisebb finomságokra is ügyelt, így a szereplőkkel mi magunk is visszapillanthatunk a saját 2000-es éveink közepére. A Kezdjetek el élni! a maga letisztult valódiságával, humorával, tökéletesen kidolgozott karaktereivel abszolút levett a lábamról. Tükröt állított elém, mint ahogy eléd is tükröt fog állítani, ha belelapozol. Megtalálod magad benne. Garantálom. Az év legnagyobb pozitív csalódása volt számomra Róbert Katalin könyve, ez egészen bizonyos.


Blogturné Klub


A turné állomásai

12.05. – Media-Addict
12. 20. – Kelly & Lupiolvas
12.27. – Szembetűnő
01.05. – Zakkant olvas

Nyereményjáték

A regény egyik főhőse egy könyvesboltban dolgozik, és gyakran találkozik lehetetlen vásárlói kérésekkel, amikor egy-egy rövid leírás alapján kéne kitalálnia, melyik könyvet keresi az illető. Most kiderül, hogy Te milyen lennél egy könyvesboltban! Íme, öt regény, ahogy egy vásárló kérné. Felismered, mire gondol? Ha igen, írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok sikert! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A győztest e-mailben értesítjük, amire 72 órán belül választ várunk, különben sajnos újra kell sorsolnunk.

“Azt a háborús könyvet keresem, két összekulcsolt kéz van a borítón. 
Talán a nyáron jelent meg.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése